A teszt szerint stabil az Erste Group tőkehelyzete
Bécs, 2010. július 23. − Jól bírta az Erste Group Bank AG a CEBS (Európai Bankfelügyeletek Bizottsága) által koordinált, az Európai Központi Bank és az Osztrák Nemzeti Bank közreműködésével végzett stressztesztet, amely az Európai Unió számos bankját érintette. Az Erste Group 2011-re számított Tier 1 tőkerátája1 8,0 százalékos eredményt ért el a legrosszabb forgatókönyvet (és egy fokozott ország-kockázatot) feltételezve, szemben a 2009. év végi 9,2 százalékkal.
A stresszteszt kiegészíti az Erste Group és az Osztrák Nemzeti Bank által rendszeresen végzett stressztesztek eredményeit a negatív gazdasági fejleményeknek a bank tőkemegfelelésére kifejtett potenciális hatásvizsgálata érdekében.
A szóban forgó teszt a CEBS által kidolgozott forgatókönyvek, módszertan és alapvető feltételezések figyelembevételével zajlott (az összesített eredményekről szóló jelentés elolvasható a CEBS honlapján2). A feltételezések az Osztrák Nemzeti Bank javaslatainak megfelelő finomhangoláson estek át annak érdekében, hogy az Európai Unió keleti felének sajátságos helyzetét jobban visszatükrözzék. A CEBS által javasolt paraméterek esetén jóval magasabb Tier 1 ráta jött volna ki, mint végül az Erste Group által alkalmazott forgatókönyv szerint.
A negatív forgatókönyvben feltételezett sokk eredményeként a konszolidált Tier 1 tőkeráta számított értéke 8,1 százalékra változik 2011-ben, szemben a 2009. év végi 9,2 százalékkal. Az ország-kockázatot is figyelembe vevő forgatókönyv további 0,1 százalékpontos hatással lenne a becsült Tier 1-es tőkerátára, vagyis 2011-et tekintve 8,0 százalékra csökkenne, ami jól kedvezőbb a törvényi előírásban szereplő 4 százalékos alsó határnál.
„Nagyon elégedettek vagyunk a stresszteszt eredményeivel, főleg mivel az osztrák bankokra vonatkozó paraméterek szigorúbbak voltak a CEBS irányelveinél” – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. „A legrosszabb eshetőséget feltételezve is 8,0 százalékos számított Tier 1 tőkerátát értünk el 2011-re vonatkozóan, vagyis bankunk 2822 millió eurós tőkepuffer mellett a teszt során meghatározott 6 százalékos minimális követelményszintet kényelmes mértékben meghaladó tőkemegfelelést elérve ment át a teszten. Ez azért is fontos az Erste Group számára, mivel a 2009-es év végén jelentkező 9,2 százalékos Tier 1-es tőkerátánk nem számított a legmagasabbnak az európai összevetésben. Míg elméletben nincs problémánk a rangsorolásokkal, meg kell jegyeznünk, hogy általánosságban a más pénzintézeteknél arányaiban jóval több kockázattal súlyozott eszközzel rendelkező lakossági bankok többnyire alacsonyabb tőkerátákkal rendelkeznek, ami ugyanakkor véleményünk szerint semmiképpen sem jelez kockázatosabb üzleti modellt. A tény az, hogy jelen pillanatban a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek akár tízszer több tőkét is igényelhetnek, mint az Európai Unió bármely tagállama felé fennálló kitettség. Az Erste Group lakossági banki stratégiájában továbbra is központi szerepet tölt be a lakossági, valamint a kis- és középvállalati ügyfelek kiszolgálása az Európai Unió keleti felében. “
A
stresszteszt feltételezéseinek és eljárási módjának áttekintése
Ahogyan azt a nevük is
mutatja, a stressztesztek lehetséges, ám ritka és drámai események
bekövetkezését modellezik.
Makrogazdasági
feltételezések:
Az
Osztrák Nemzeti Bank Kelet-Közép-Európára vonatkozó módosított
GDP-előrejelzésének megfelelően jóval konzervatívabbak az értékek a CEBS által
javasoltakhoz képest.
| OeNB | CEBS | |||||||
| Évesített GDP-növekedési ütem | Alapforgatókönyv | Negatív forgatókönyv | Alapforgatókönyv | Negatív forgatókönyv | ||||
| 2010 | 2011 | 2010 | 2011 | 2010 | 2011 | 2010 | 2011 | |
| Csehország | 1,3% | 2,6% | -0,2% | -2,8% | 1,4% | 1,8% | 0,9% | 0,6% |
| Magyarország | -0,2% | 2,5% | -2,2% | -3,9% | 0,9% | 3,2% | -0,2% | 1,6% |
| Románia | 0,8% | 3,1% | -1,2% | -3,3% | -0,7% | 3,6% | -1,8% | 2,1% |
| Szlovákia | 4,1% | 4,5% | 2,8% | -0,1% | 1,9% | 2,6% | 0,8% | -0,6% |
| Horvátország | -0,1% | 1,8% | -1,6% | -3,6% | 4,4% | 4,8% | 3,6% | 3,5% |
| Szerbia | 2,0% | 3,0% | -0,1% | -3,4% | 4,4% | 4,8% | 3,6% | 3,5% |
| Ukrajna | 3,7% | 4,1% | 1,7% | -2,3% | 4,4% | 4,8% | 3,6% | 3,5% |
Az
eredmény-kimutatásra és a mérlegre vonatkozó feltételezések:
A
számítások mindegyike a 2009. végi tényleges eredményeken alapul. Mindkét
forgatókönyv – tehát a 2010-re és 2011-re vonatkozó alappálya és az ugyanarra
az időszakra felvázolt negatív eshetőséget tartalmazó pálya – egyaránt több alapfeltételezésből
és a kijelölt makrogazdasági szcenáriókból indult ki.
Például az alaptevékenység terén nem történt feltételezés volumenbővülésre a lejáró hitelek megújítását leszámítva.
Az
üzemi bevételt negatív irányba befolyásolja a kamatkülönbözetre nehezedő nyomás
okán a nettó kamatbevétel soron bekövetkező visszaesés, az új szerződések
hiánya, a továbbra is alacsony kamatkörnyezet, valamint a magas hozamot
biztosító eszközök kifutása.
A
számítások szerint az üzemi bevételek színvonalára szintén kedvezőtlenül hat a
díjbevételeknek elsősorban a tranzakciók alacsony száma miatt bekövetkező
visszaesése, valamint az alacsonyabb kereskedési eredmény is.
A modell szerint a költségeket sikerül kordában tartani, jóllehet különleges költségkímélő kezdeményezések nem történtek.
A banki könyvben szereplő eszközök nem-teljesítésére vonatkozóan a tényleges valószínűségnél súlyosabb esetek kerültek szisztematikusan alkalmazásra, amelynek következtében megnövekedtek a kockázati költségek, ennek nyomán pedig csökkent a tőkebázis. Emellett a kockázattal súlyozott eszközök is jelentős mértékben nőttek, mintegy tovább rontva az eredményt. Ez jórészt annak következtében lépett fel, hogy konzervatívabb megközelítés került alkalmazásra, amely a legrosszabbul teljesítő eszközosztályban történő felhalmozáshoz vezetett.
További
ország-kockázatra vonatkozó feltételezések:
Az
államadósság 2010-ben regisztrált nagy mértéke miatt az egész bankszektorra
vonatkozóan újabb stressztesztre került sor, amely további, az EU-gazdaságokban
a nagymértékű államadósság következtében jelentkező, s a megelőző
stressztesztben alkalmazott forgatókönyvben nem kalkulált negatív hatásokkal
számolt. Ennek megfelelően az új forgatókönyv a kereskedési könyv esetében az
ország-kockázatra vonatkozóan már súlyosabb, 4,7 százalék és 23,1 százalék
közötti értékkel számolt (az első Németországra, a második Görögországra
vonatkozik), amely további veszteségekhez vezetett. Ausztria esetében a feltételezett
nehezítés 5,6 százalékot tett ki.
Habár a banki könyvben szereplő ország-kitettség nem esett át szigorításon, a banki könyv fennmaradó része teljes egészében ismét átesett a teszten a makrogazdasági környezet további feltételezett romlásának figyelembevételével.
A nettó kitettség figyelembe veszi a fedezeti ügyeleteket, a garanciákat és a fedezetet, ahol szükséges.
Meghatározások:
- Értékvesztés előtti bevétel = Üzemi nyereség a kockázati költségek levonása előtt
- Értékvesztés = Kockázati céltartalék
- Veszteségráta = A kockázati költségek az átlagos ügyfélhitelek százalékában
- A banki könyv a bankoknak és az ügyfeleknek nyújtott hitelekre vonatkozó mérlegelemeket, valamint mindhárom pénzügyi eszközosztályt (a piaci árfolyam mérlegeként, az értékesítés céllal, valamint a lejáratig tartott befektetéseket) tartalmazza, a kereskedési könyv pedig nagyjából megegyezik a mérleg „kereskedési eszközök” sorával.
- Az ország-kockázat a mérlegben szerelő összes kitettséget tartalmazza (értékpapírokat, valamint hiteleket és előlegeket) az Európai Unió tagállamainak vonatkozásában (ideértve a központi kormányzatot és a helyi önkormányzatokat), amibe ugyanakkor nem tartoznak bele a jegybankok.
Ország-kitettség (2010. március 31-én)
1 Jelen közleményben a Tier 1 tőkeráta mindig a teljes kockázatra vetített Tier 1 tőkerátára utal, beleszámolva a hibridtőkét és a részvételi tőkét is.
