Hogyan védekezhetünk az egyre kifinomultabb, pszichológiai manipulációt is bevető csalók ellen?
Évente több tízezer ember válik pénzügyi csalások áldozatává Magyarországon, és ami talán még megdöbbentőbb: nem figyelmetlenségből vagy tudáshiányból. A digitális korban a csalók egyre kifinomultabbá válnak, és már nem csupán a technológiai réseket, hanem az emberi pszichológia, a viselkedésünk kiszámíthatóságát is előszeretettel használják ki. Céljuk, hogy kizökkentsenek minket a megszokottból, és a kritikus gondolkodás helyett a gyors cselekvést ösztönözzék. Akár telefonon, e-mailben, SMS-ben vagy üzenetküldő platformokon is érkezik a megkeresés, a minta gyakran ismétlődik, és éppen ezért felismerhető.
- 2025. július 31.
- 8 perc
Miért olyan hatékonyak a pszichológiai trükkök?
Az elmúlt években a pszichológiai manipuláció (social engineering) egyre elterjedtebb eszközzé vált a csalásokban. Napjainkban rengeteg információ zúdul ránk, ami megnehezíti annak eldöntését, mi igaz és mi hamis. A felgyorsult környezet ugyanakkor hátráltatja a kritikus gondolkodást, és megnyitja az utat a manipuláció előtt, és az egyre kifinomultabb támadások még a felkészültebb ügyfeleket is megtéveszthetik.
A csalók az emberi gondolkodásban rejlő „hibákra”, az úgynevezett kognitív torzításokra építenek. Ilyen például:
- a megerősítési torzítás, amikor csak azokat az információkat keressük, amelyek megerősítik a már meglévő hiedelmeinket,
- vagy a társas bizonyíték elve, miszerint, ha sokan csinálnak valamit, az biztosan jó.
- Szintén gyakori a tekintély-hatás kihasználása, amikor automatikusan hiszünk valakinek, akit tekintélyesnek látunk, például hivatalos szerv tagjának (gyakran rendőrnek) adja ki magát.
Ezeket a pszichológiai mintákat kifinomultan és jól felépítetten alkalmazzák a csalók az áldozatok befolyásolására. Egyre gyakoribb, hogy egy alternatív valóságot hoznak létre, amelyben elhitetik, hogy veszély leselkedik ránk, a megtakarításainkra, a banknál tartott vagyonunkra, bizalmat építenek magukkal szemben, félelmet keltenek és cselekvésre ösztönöznek.
Kihasználják azt a természetes mechanizmust, hogy amikor erős érzelmi állapotban vagyunk, kevésbé gondolkodunk racionálisan, könnyebben hozunk impulzív döntéseket. A félelem, a bűntudat és a sürgősség érzése mind olyan érzelmek, amelyeket a csalók előszeretettel keltenek.
Mivel a csalások egyre inkább pszichológiai befolyásolásra támaszkodnak, a hagyományos technikai védelmi intézkedések már önmagukban nem elegendőek; a megelőzéshez elengedhetetlen, hogy felhasználóként fejlesszük a tudatosságunkat és kritikai képességeinket.
Erste Biztonsági központ
Védd meg az adataidat! Tanácsainkkal segítünk, hogy fel tudd ismerni és ki tudd védeni a telefonos és internetes csalásokat.
Hogyan ismerhetjük fel a pszichológiai manipulációt? Kulcsjelek és védekezés
Az online csalások mögött rejlő pszichológiai manipuláció felismeréséhez érdemes figyelni a jelekre, amelyek ismétlődő módszerek:
- A csalók gyakran keltenek sürgősség érzését, félelmet vagy bűntudatot, hogy impulzív döntésre kényszerítsék az áldozatot. Gondoljunk csak a hihetetlenül jó ajánlatokra („akció csak ma!”) vagy a veszélyre figyelmeztető üzenetekre („azonnal cselekedni kell, különben baj lesz!”).
- Kommunikációjuk gyakran hitelesnek tűnik: helyesírási hibáktól mentes, letisztult üzeneteket használnak, amelyek szakmai és hivatalos benyomást keltenek, mintha banktól vagy hivatalos szervtől származnának.
- Előszeretettel hamisítják a tekintélyt vagy hitelességet, kihasználva a tekintélyelv pszichológiai törvényét, ezzel növelve a bizalom kialakulását és az utasításaik követésének valószínűségét.
- Gyakori taktika az azonnali cselekvés kényszere, ami gátolja az áldozatot abban, hogy átgondolja és ellenőrizze a helyzetet.
- Ha pedig egy szolgáltatás vagy termék túl szép ajánlatnak tűnik – jelentősen olcsóbb vagy előnyösebb a megszokottnál –, az már önmagában is gyanús lehet, hiszen ez gyakran az érzelmi csapda része, amely a jó üzlet reményével manipulál.
A védekezés és felismerés érdekében fontos, hogy tudatosan kontrolláljuk az érzelmi reakciókat. Álljunk meg egy pillanatra, mielőtt bármilyen adatot megadnánk vagy fizetési műveletet végeznénk. Ne hagyjuk, hogy a félelem vagy a sürgősség érzése eluralkodjon rajtunk!
A tudatosság a leghatékonyabb fegyverünk
Legyünk gyanakvóak a nem várt, kéretlen megszólításokkal, hívásokkal és üzenetben kapott linkekkel szemben is. Szkeptikusan kezeljük a túl gyors döntéskényszert és a túlzottan kedvező ajánlatokat. Minél jobban ismerjük a social engineering technikákat – mint például a félelemkeltés, bizalomépítés vagy bűntudatkeltés –, annál nehezebben válunk áldozattá.
Mindig forduljunk hivatalos forráshoz! Ellenőrizzük le a megkeresés forrását: nézzük meg a bankunk közzétételeit a hivatalos oldalukon, hívjuk fel a bank központi számát, ahol rögzített vonalon beszélünk és tudjuk meg, hogy valóban ők kerestek e. A számlavezető pénzintézet azonnali segítséget tud nyújtani, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a pénzünkhöz és értesítik a hatóságokat is a visszaélés gyanújáról. Ha ebben is bizonytalanok vagyunk, beszéljük meg a megkeresését a családtagjainkkal, közeli barátainkkal és szükség esetén értesítsük a hatóságokat.
Soha ne a gyanús üzenetben szereplő telefonszámot hívjuk fel!
Fontos tudni, hogy a bankunk sosem fog minket beazonosítás nélkül keresni. Akkor is azonosítani kell magunkat, ha ők keresnek meg minket. Gyakori módja a keresztazonosítás, amikor az adatok egy részét a bank ügyintézője, másik részét az ügyfél mondja. Olyan adatokról van szó, amiket harmadik fél nehezebben tudhat meg. Ha az ügyfél elutasítja ezt a módszert, akkor a banki munkatárs megadja a call center hivatalos számát, ahol vissza lehet őket hívni és ellenőrizni tudjuk a hívást.
A cikk szerzője Hargitai-Szabó Kata, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője