Mégis mitől lesz egy vállalati hitel „zöld”?

A zöld hitelezés ma már nem egy „nice to have” téma, hanem a vállalati finanszírozás mindennapi része. Ennek ellenére gyakran felmerül a kérdés: mitől lesz egy vállalati hitel valójában zöld?

Új termékről beszélünk? Egy külön minősítésről? Vagy valamilyen szabályozói elvárásról? 
A válasz ennél egyszerűbb – és egyben összetettebb is. A vállalati oldalon ugyanis a zöldség nem a hitel típusa, hanem a tartalma és célja.

A zöld hitel nem külön termék

Fontos kiindulópont, hogy a vállalati hitelezésben nincs önálló „zöld hitel” termék. 
Egy hitel attól válik zölddé, hogy:

• mire használja fel az ügyfél, vagy

• milyen fenntarthatósági célokat vállal a finanszírozás keretében.

Ugyanaz a finanszírozási konstrukció lehet zöld vagy nem zöld – attól függően, hogy mi áll mögötte.

Zöld ≠ Taxonómia ≠ MNB zöld

Mit tekint zöldnek az Erste Group?

Group‑szinten a „zöld” egy tágabb, üzleti‑fenntarthatósági kategória. Az Erste Group akkor tekint egy ügyletet zöldnek, ha az:

• mérhető módon hozzájárul a környezeti célok eléréséhez,

• összhangban van elismert nemzetközi zöld finanszírozási elvekkel,

• és megfelelően dokumentált, átvilágított, indokolható. 

Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy olyan ügyletek is zöldnek minősüljenek, amelyek bár nem felelnek meg pl. az EU-s zöld feltételrendszer (Taxonómia) minden kritériumának, de egyértelműen pozitív környezeti hatással bírnak. Fontos hangsúlyozni: a Group zöld definíciója tudatosan nem szűkül le kizárólag az EU Taxonómiára.

Mit tekint zöldnek az EU Taxonómia?

Először is: mi a csoda az az EU Taxonómia? Az EU taxonómia egy olyan közös európai osztályozási rendszer, amely meghatározza, hogy milyen gazdasági tevékenységek számítanak környezetileg fenntarthatónak.

És mit tekint zöldnek? Az EU Taxonómia egy szigorú keretrendszer. Egy tevékenység – és az azt finanszírozó hitel – csak akkor tekinthető taxonómia szerint zöldnek, ha három feltétel egyszerre teljesül:

• érdemi hozzájárulás legalább egy környezeti célhoz,

• nem okoz jelentős kárt más környezeti céloknak (DNSH),

• teljesíti a minimális garanciákat (pl. emberi jogok, munkajogi normák),

Ezért fordulhat elő gyakran, hogy egy beruházás Group‑szinten zöld, de nem – vagy még nem – felel meg a Taxonómia összes feltételének. Ez nem hiba vagy hiányosság, hanem két különböző célú rendszer eltérése.

Mit tekint zöldnek az MNB?

Az MNB megközelítése inkább kockázati fókuszú, nem általános értelemben határozza meg a „zöldet”, hanem azon ügyletekre koncentrál, amelyek:

• bizonyíthatóan csökkentik a környezeti és átállási kockázatokat,

• és ezáltal javítják a bankszektor hosszú távú kockázati profilját.

Az MNB Zöld Vállalati és Önkormányzati Tőkekövetelmény‑kedvezmény programja ezért konkrét, előre meghatározott beruházási kategóriákra épül – például megújuló energiatermelésre, az agráriumra vagy fenntartható ingatlanfejlesztésekre.

Az MNB zöld minősítése épít az EU Taxonómiára, de annál valamivel megengedőbb. 

Zöld ≠ Taxonómia ≠ MNB zöld

Érdemes tudatosan szétválasztani a fogalmakat: 

• Erste Group zöld: tágabb, üzleti‑fenntarthatósági megközelítés.

• EU Taxonómia zöld: szigorú, nagyon részletes minősítési feltételrendszer.

• MNB zöld: kockázati fókuszú, kevesebb tevékenységet lefedő, de a Taxonómiánál megengedőbb keretrendszer.

Egy hitel lehet zöld Group‑szinten, lehet taxonómia‑aligned, és MNB zöld is – de nem kell minden ügyletnek mindháromnak megfelelnie.