Adós kötelezettségei, az eljárás jogkövetkezményei
Az Adósságrendezési eljárás célja, hogy az Adós fizetőképessége az Adóstárs és egyéb kötelezettek, illetve a hitelezők bevonásával, szabályozott keretek között helyreálljon. Az eljárásra az Adós ingó- és ingatlan vagyonának értékesítésével és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárás során az Adós gazdálkodása a hitelezők és a családi vagyonfelügyelő folyamatos ellenőrzése alatt áll.
A Bank az kérelem benyújtása joghatásainak beállásával egyidejűleg a Csődvédelmi Szolgálat kezdeményezi az eljárás kezdeményezésével kapcsolatos információk – a résztvevők nevének feltüntetésével – bejegyzését a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).
Az Adósságrendezés kezdeményezésétől az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan – ideértve az Adóst, Adóstársat és az egyéb kötelezettet is - a Csődvédelmi Szolgálat közhiteles országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás).
Az Adós köteles a vagyonát és bevételeit az eljárásba bevonni és az eljárás során a tartozások rendezése céljából rendelkezésre tartani, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek a 230/2015. (VIII.12.) Korm. rendelet alapján nem tartoznak az eljárásba.
A Csődvédelmi Szolgálat a közhiteles nyilvántartások alapján megvizsgálja az Adós által az eljárás kezdeményezését megelőző 5 évben elidegenített vagyontárgyakat és a vizsgálat eredményéről a hitelezőket értesíti. A vagyontárgyak elidegenítésének az Adós fizetőképességére gyakorolt hatását, továbbá a vagyon ellenértékének felhasználását a Csődvédelmi Szolgálat mellett a bíróság is vizsgálja.
Az eljárás ténye feljegyzésre kerül ingatlan-nyilvántartásba, valamint bejegyzésre kerül a közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.
Az Adós köteles tűrni a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joguk korlátozását, illetve amennyiben bírósági Adósságrendezési eljárás elrendelésére kerül sor, az Adós köteles tűrni gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzését.
Az Adós köteles havonta – a megállapodás megkötéséig vagy az egyezség bírósági jóváhagyásáig, illetve az adósságtörlesztési határozat meghozataláig - a jelzálog-kölcsöntartozásra, vagy lízingdíj-tartozásra minimális törlesztőrészletet fizetni a főhitelezőként eljáró Bank részére.
Az Adós az adósságrendezésbe tartozó vagyont az eljárás alatt:
- nem idegenítheti el;
- biztosítékul nem adhatja;
- más, egyéb módon sem terhelheti meg;
- vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat;
- a vagyon használatát, hasznosítását másnak nem engedheti át;
- a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.
Pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget az Adós csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat.
A bíróságon kívüli Adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően a hitelező nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A Bank jogosult az Adós valamennyi hitelkártyáját azonnali hatállyal letiltani, a hitel- és kölcsönszerződések (pl. folyószámlahitel, szakaszos folyósítású kölcsön stb.) esetén pedig a továbbiakban nem köteles rendelkezésre tartani a hitelkeretet.
Külön felhívjuk a figyelmét, hogy az Adós az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően az eljárás záró időpontjáig hitel- vagy kölcsönszerződést nem köthet.
Az Adós pénzeszközeit tartós befektetési formában (pl.: tartós befektetési számla - tartós megtakarítási betétszámla, tartós megtakarítási értékpapírszámla, és a nyugdíj előtakarékossági számla) nem helyezheti el.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás sikertelennek minősül, ha az igazolás főhitelező általi kézhezvételétől számított 90/120 napon belül nem jön létre a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, vagy a főhitelező bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye, vagy az Adós az Are. tv-ben, vagy az Adósságrendezési megállapodásban vállalt kötelezettségét felhívás ellenére, a felhívástól számított 30 napon belül nem teljesíti. Az Adós vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból sikertelen eljárás jogkövetkezménye, hogy az Adós a sikertelenség tényének az ARE nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 10 évig nem kezdeményezhet újabb adósságrendezési eljárást.