2013 14 JÚN.
Nincs változás a GDP-előrejelzésben

AZ ÁRVÍZ ÁLTAL OKOZOTT GAZDASÁGI KÁROK A 2002. ÉVI SZINT FELÉT SEM ÉRIK EL KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN – NINCS VÁLTOZÁS A GDP-ELŐREJELZÉSBEN

  • Az árvízi veszteségek jelentős mértékben csökkentek a védekezésre való felkészülés és annak nyomán, hogy a térség 3,3 milliárd eurót fektetett árvízvédelemi rendszerekbe.
  • A GDP-re kifejtett rövid távú negatív hatás elhanyagolható a termeléskiesés korlátozott mértéke miatt, hiszen a jelentősebb termelőegységeket elkerülte az árvíz.
  • Az elkövetkezendő negyedévek során a helyreállítási munkák enyhén pozitív hatást fejtenek ki a GDP-re, azonban az Erste Group egész évre vonatkozó GDP-előrejelzése változatlan marad.
  • Az árvízvédelmi rendszerek jól vizsgáztak a közelmúltban, s ez arra ösztökélheti a kelet-közép-európai kormányokat, hogy az elkövetkezendő évek során még többet invesztáljanak erre a területre.

„Jóllehet a kelet-közép-európai térséget az elmúlt hetek során a 2002. évihez hasonlítható rekordárvíz sújtotta, a gazdasági károk az akkori mértéknek csak a töredékét érik el. A 2002-es árvíz nyomán Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában összesen 6 milliárd euró kár jelentkezett” – vázolta Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési osztályának vezetője. – „A károk csekély mértéke annak köszönhető, hogy a kelet-közép-európai államok mintegy 3,3 milliárd eurót fektettek be (ebből Ausztria 1,8 milliárd eurót, Csehország 500 millió eurót, Szlovákia 600 millió eurót, Magyarország pedig 300 millió eurót) az elmúlt évtizedben az árvízvédelem és a folyamszabályozás terén. Az első – egyelőre csak Csehországra vonatkozó – becslések1 szerint az idei árvíz nyomán jelentkező károk a 2002. évi károknak csak mintegy a negyedét teszik ki (változatlan árakon számolva)”. Ez főként az időközben a nagyvárosok környékén kiépített árvízvédelmi rendszereknek köszönhető. Az egyes kelet-közép-európai országok kormányai emellett jobban felismerték a veszélyeket és több nap állt rendelkezésükre a felkészülésre az árvíz megjelenése előtt, és ez szintén nagy mértékben korlátozta a károkat.

A mostani árvíznek a GDP-re kifejtett rövid távú negatív hatása elhanyagolható, hiszen a kelet-közép-európai térségben a jelentősebb termelőegységeket elkerülte az árvíz, így a termeléskiesés mértéke is korlátozott maradt. (A rövid távú GDP-hatások felméréséhez a potenciális termeléskiesés mérvadóbbnak számít, mint az ingatlanokban és az ingóságokban esett károk.) Csak elszigetelt termeléskiesés történt (főként a cseh Staropramen sörgyárban és a magyar Suzuki autógyárban), amit némiképp megnövelt termelés révén könnyűszerrel ellensúlyozni lehet. A mezőgazdasági károk, ideértve az erdő- és halgazdálkodás terén elszenvedett veszteségeket is), a várakozások szerint nem haladják meg a GDP 0,1 százalékát2.

Az árvíz levonulását követő helyreállítási munkák az előttünk álló negyedévek során kedvezően hatnak a GDP alakulására, hiszen a kárt szenvedett ingatlanok egy részét renoválni szükséges, ez pedig lökést adhat az állóeszközökben történő beruházásoknak” – mutat rá Juraj Kotian. A viszonylag laza likviditási helyzet biztosítja, hogy a finanszírozás nyomán (akár a biztosítótól, akár a kormány kompenzációs programja keretében, akár hitelből származik) az állami szerepvállalás csak korlátozott mértékben szorítja ki a magántőkét a fogyasztásból, vagy a beruházásokból. Az éven belüli kumulált hatás a GDP-re nézve általában enyhén pozitív, ám a mivel az árvízkárok és az újjáépítés hatása is egyaránt kisebb az idén, nem változtatunk az egész évre szóló GDP-előrejelzésünkön.

„Az árvízvédelmi rendszerek jól vizsgáztak a közelmúltban, s ez arra ösztökélheti a kelet-közép-európai kormányokat, hogy az elkövetkezendő évek során még többet invesztáljanak erre a területre. A szlovák környezetvédelmi miniszter máris bejelentette, hogy Szlovákia 400 millió eurót pályáz meg EU-alapokból a 2020-ig befejezendő árvízvédelmi fejlesztésekre” – zárta Juraj Kotian a gondolatmenetet.

Magyarország
Az elmúlt 10-12 év során mintegy 50 milliárd forintot költött a magyar kormány az árvízvédelemre és közel 30 milliárdot a meglévő gátak megerősítésére.3 Az árvízkárok összesen 150 milliárd forintra (azaz a GDP 0,5 százalékára rúgtak) ezekben az években. „Mivel Magyarországot az elmúlt évtizedben több heves árvíz is sújtotta (nem csak a Duna, hanem a Tisza áradása miatt is), a mostani árvíz vélhetően ennél jóval kisebb károkat okoz. Fontos tényező, hogy az országnak több nap állt a rendelkezésére a védekezésre való felkészülésre, ez pedig nagyban mérsékelte a károk nagyságát. Szerencsére haláleset nem történt, senki sem tűnt el, és nagyszabású kilakoltatást sem kellett végrehajtani. A termeléskiesés is korlátozott mértékben jelentkezett csak (a Suzuki esztergomi gyárát lehet ezzel összefüggésben említeni), amit valószínűleg a termelés kismértékű növelése ellensúlyozhat. Szintén korlátozott mértékűek a mezőgazdaságban jelentkező károk, ám az erdőgazdálkodás komoly veszteségeket szenvedett el, azonban ez utóbbi szegmens minimális súllyal bír az ország GDP-jében. Azzal számolunk, hogy az árvízi károk a GDP 0,2 százalékát sem érik el, viszont a helyreállítási munkák ennél valamivel nagyobb mértékű termelésbővülést generálnak. Ennél fogva nem változtatunk gazdasági előrejelzésünkön” – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője.

1Lásd: az Erste Group jelentése a csehországi árvízről

2 A cseh mezőgazdasági miniszter becslése szerint az ország agrárszektora mintegy 3,3 milliárd korona vesztséget szenved el az árvíz nyomán (kevesebb, mint a GDP 0,1 százalékát).

3 A magyar Nemzeti Vízstratégia szerint.