A kelet-közép-európai bankszektor is profitálhat abból, hogy a befektetők a növekedési lehetőségeket kezdik keresni

• Csehország: stabil eszközminőség, átlagos NPL-ráta (6 százalék), az egyik legalacsonyabb hitel/betét arány Európában
• Lengyelország: 2013 harmadik negyedévében bővülésnek indul a nettó kamatbevétel, majd a negyedik negyedévben a beruházási hitelek boomja várható és a lakossági hitelezés is megélénkül
• Magyarország: a forráskivonás 2013 második negyedévében elérte a mélypontot, a KKE-hitelezés terén megélénkült a kereslet, a nem fizető hitelek még mindig nehézséget jelentenek
• Románia: a lakáshitelezés az egyetlen növekvő szegmens, a nem fizető hitelek aránya még mindig magas, a GDP-növekedés nyomán javulnak a szektor kilátásai
• A tíz kedvenc bankrészvény Kelet-Közép-Európában és Törökországban: a BZ WBK, a Bank Pekao, a PKO BP, a Raiffeisen International, a Komercni, a Banca Transilvania (Románia), az AIK Banka (Szerbia) és a Komercijalna Banka (Szerbia), valamint a Yapi Kredi Bank és a Halkbank (Törökország).

Az eurózónában megkezdődött a kilábalás, ennek eredményeként a befektetők figyelme fokozatosan a növekedési sztorik felé fordul, amiből várhatóan a kelet-közép-európai bankszektor is profitálni fog az Erste Group ma megjelent, a kelet-közép-európai bankokról szóló elemzése szerint. „Mindent összevetve úgy látjuk, hogy például a Lengyelországban és Csehországban meglévő strukturális előnyök a növekedés gyorsulását idézhetik elő 2014-ben és az azt követő években. A kockázati költségek csökkenése, valamint a bevételek - volumenbővülésből és a nettó kamatmarzsok javulásából származó – növekedése - amelyhez hozzájárul a szigorú költségellenőrzés is – együttesen a banki eredmények erősödését idézhetik elő a jövő évtől kezdődően. Az említett országokban a bankok nyereségességére leselkedő veszély inkább a fiskális, semmint a működési irányból érkezhet (ugyanis szó van a bankadó bevezetéséről és a vállalati nyereségadó emeléséről). Magyarországon, Romániában és Szerbiában a fenntartható nyereség elérése terén a nagy kihívást a kockázati költségek visszavágása, valamint a növekedés, a marzsok, és a kockázati költségek közti egyensúly megtalálása jelenti. A kapitalizáció továbbra is egészséges szinten marad, ezért az imént vázolt fejlemények erős bástyáját képezi” – jelentette ki Günter Hohberger, az Erste Group kelet-közép-európai banki elemzője.

Csehország: stabil eszközminőség 6 százalékos NPL-arány mellett
Mivel a második negyedévben a cseh GDP 0,6 százalékos bővülést mutatott negyedéves összevetésben és a tízéves államkötvények hozama is 2,44 százalékra emelkedett a közelmúltban, a csehországi bankok jóval kedvezőbb környezetre számíthatnak 2013 második felében. A lakossági hitelállomány növekedését az éves szinten 3,2 százalékkal bővülő jelzáloghitelek adják, míg a fogyasztási hitelek volumene 1 százalékkal esett vissza éves összevetésben. A vállalati üzletágban a hitelezés területén a működőtőke-finanszírozáson volt a hangsúly, ugyanakkor a vállalati hitelek esetében az új kihelyezések üteme stagnálást mutat. A betétállomány az eddigiekhez hasonlóan stabil 4,8 százalékos növekedést ért el éves összehasonlításban, így a hitel/betét arány 75 százalék lett, ez pedig az egyik legalacsonyabb érték Európában. A recesszió ellenére a cseh bankok eszközminősége stabil maradt, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya stabilan 6 százalékon áll.

Csehország: vagyon- és eszközminőség

Lengyelország: 2013 harmadik negyedévében a nettó kamatbevételek várhatóan növekedésnek indulnak
Lengyelországban a (közintézményekkel együtt számolt) hitelállomány 2013 júliusában 3,7 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, a lakossági állomány 3,3 százalékkal, a vállalati pedig 0,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A vállalati finanszírozás területén a beruházási hitelek állománya sorozatban második hónapja nőtt, azután, hogy hat hónapon keresztül csökkenést mutatott éves szinten, ez a folyamat pedig a gazdaság talpra állására utal. Mivel a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos szabályozói magtartás tovább lazul amellett, hogy a pénzpiaci kamatok történelmi mélységbe süllyedtek, a lakossági hitelezés a várakozások szerint az év vége felé fellendül. A vállalati hitelek terén várható növekedést a fogyasztás emelkedése, s az EU-s forrásokból finanszírozott projekteknek is köszönhető beruházásbővülés segíti majd.

Egyes lengyel bankok esetében a nettó kamatmarzsok javultak a süllyedő pénzpiaci kamatok ellenére, ugyanis agresszív átárazással ellensúlyozni tudták az alacsony kamatkörnyezetből adódó negatív hatásokat. A júliusi adatok alapján az Erste elemzői úgy vélik, hogy a nettó kamatbevétel elérte a mélypontot és a jövőben javulásnak indul az idei esztendő második negyedévéhez képest, a nettó kamatmarzs emelkedésének és a hitelvolumenek enyhe bővülésének eredményeként.„A várható monetáris szigorítás és az emelkedő kamatok nyomán arra számítunk, hogy a kamatokban esetlegesen bekövetkező 100 bázispontos változás 30-40 bázisponttal módosítaná a nettó kamatmarzsot a PKO BP esetében, 20-30 bázisponttal a Pekao és a BRE esetében, valamint megközelítőleg 10 bázisponttal a BZ WBK esetében’’ – jósolja Magdalena Komaracka, az Erste Securities Polska elemzési osztályának vezetője.

A hatékonyságnövelés érdekében akár költségcsökkenés is bekövetkezhet a fiókhálózatokban, de összeolvadások és felvásárlások sem zárhatók ki. Azonban az Erste elemzői nem számítnak a fiókszám drasztikus csökkenésére, az viszont elképzelhetőnek tarjták, hogy a bankok áthelyezik a fókuszt és a személyi állományt is megritkíthatják.

„Továbbra is pozitívan értékeljük a lengyel bankrészvényeket, hiszen előrejelzésünk szerint a lengyel gazdaság 2014-ben 2,4 százalékkal bővül az idei 1,1 százalék után, ebből pedig véleményünk szerint a bankok pofitálnak majd a legtöbbet.’’

Banki bevételek, havi