2014 14 FEBR.
Várt felett nőtt a magyar gazdaság, eltűnt az infláció

A KSH által közölt előzetes adatok alapján 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Ez meghaladja mind az Erste 2,1 százalékos várakozását, mind a Reuters által megkérdezett elemzők átlagos előrejelzését. A harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt a GDP volumene, szemben az Erste 0,1 százalékos várakozásával. A 2012-es 1,7 százalékos recesszió után 2013 egészében 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, az Erste korábban 0,8 százalékos növekedést várt.

A GDP bővülést továbbra is a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar fűtötte. A mezőgazdaság a 2012-es rendkívül gyenge év után alacsony bázisról tudott emelkedni, az ipart elsősorban az autóipari kapacitásbővítések fűtik, az építőipar pedig nagymértékben az EU pénzből finanszírozott állami beruházásoknak köszönhetően tudott elrugaszkodni a 15 éves mélypontról. A részletes bontást csupán márciusban ismerhetjük meg, nagy kérdés, hogy a negyedik negyedévben már megindult-e a lakossági fogyasztás a GDP felhasználási oldalán.

Idén gyorsulhat a növekedés, 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit ezúttal az export helyett már inkább a lakossági fogyasztás és a beruházások sokéves mélypontról való elrugaszkodása táplálhat. Az alacsony infláció ugyanis a reálbérek emelkedéséhez vezet, ami elsősorban az alacsonyabb jövedelműek fogyasztási kiadásainak növekedésében jelentkezhet. Ezt részben ellensúlyozhatja a továbbra is erős lakossági hitelleépülés, ami még évekig meghatározó elem lesz a hazai gazdaságban.

Az év/év alapú fogyasztói árindex 0 százalékra csökkent januárban, ami a tavaly januári magas bázisnak köszönhető (akkor az árak 0,8 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt). Ez majdnem megegyezik az Erste mínusz 0,1 százalékos várakozásával, de elmarad a 0,3 százalékos piaci konszenzustól. A hónap során 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, amit elsősorban az élelmiszerek jelentős, 1,3 százalékos, szezonális okokra visszavezethető növekedése táplált. Utóbbi az inflációs érzetet is emeli, így az Erste elemzői szerint nem tűntek el teljesen a drágulással kapcsolatos várakozások.

Februártól már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet a fogyasztói árindex. Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz. Az elektromos áram és gázár csökkentések harmadik körével egyelőre nem kalkuláltak az Erste elemzői, ezt azonban ellensúlyozhatta a forint idei gyengülése. Éves átlagban 305-ös árfolyamot várnak, szemben a tavalyi 296,9-es értékkel. Ez az inflációban pedig pont ellensúlyozhatja az újabb rezsicsökkentés hatását, így tartják az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzést.