A várt 0,5 százalékkal szemben csupán 0,1 százalék lett a februári éves fogyasztói árindex Magyarországon a KSH reggeli közlése szerint, és havi szinten is 0,1 százalékkal emelkedtek az árak. Annak ellenére nem tudott elrugaszkodni a mutató, hogy a tavaly januári hatósági energiaár csökkentés hatása februárban teljesen eltűnt. A legnagyobb mértékben azonban így is a háztartási energia ára csökkent (10,3 százalék), ami a további rezsicsökkentések hatása. Élelmiszer oldalról sincs inflációs nyomás, idén a tavaly februárival azonosan alakultak az árak e szegmensben.

Az energia és az élelmiszer árak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalék volt, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekord alacsony árindexért. A jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrés emelkedésnek köszönhetően továbbra is a szeszesital és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben nőtt a pénzügyi szolgáltatások díja is, ami a tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.

Az év hátralevő részében az infláció fokozatos emelkedését várjuk, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében. Azonban az inflációs alapfolyamatok is érezhetően visszafogottabbak voltak, így éves átlagban a korábbi 1,3 százalék helyett 1 százalékos fogyasztói árindexet várnak az Erste elemzői, míg decemberre 2,7 százalékról 2,3 százalékra csökkentették az előrejelzésüket. Ez természetesen nagyban függ a forint idei alakulásától is, az alapfolyamatukban az elemzők azzal kalkulálnak, hogy az ország magas folyó fizetési mérlege miatt a forint 305 forint közelébe erősödik vissza. Ha azonban tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is.