Gabler Gergely, vezető elemző, Erste Bank: Augusztusban már 0,2 százalékra nőtt az éves infláció, de így is elmaradt az Erste előrejelzésétől (0,3%), mivel a hónap során a vártnál jobban csökkentek az árak. Az idényáras élelmiszerek és a ruházati termék további árcsökkenése mellett ezúttal az üzemanyagárak is csökkentek. A forint leértékelődés és a dollárerősödés hatását az olajár csökkenés ellensúlyozta a hónap során.
Éves összehasonlításban továbbra is a háztartási energiaárak estek legnagyobb mértékben ‒ 12 százalékkal ‒ a hatósági energiaárak csökkentése miatt. Az új dohányipari kiskereskedelmi törvény hatására továbbra is nagy drágulást (6,4%) mutatnak a szeszesital és dohánytermékek, a szolgáltatás árak pedig 2,7 százalékkal emelkedtek átlagosan. Az élelmiszerek és a ruházati termékek szezonális árcsökkenése elmaradt a tavalyitól, ami a belső kereslet élénkülésére utal, de magyarázza az élelmiszerárak igen alacsony bázisa is.
Az elkövetkező hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalékot alig meghaladó számok valószínűek, különösen a szeptemberi újabb energiaár csökkentő lépések miatt. Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása.
Éves átlagban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet. 2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik, de az EKB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, és a dollár hirtelen felértékelődése szintén az importált inflációban csapódhat le. Ezenkívül a belső keresletben is látható élénkülés, de az energiaárak és élelmiszerek terén látható alacsony bázis is hozzájárul az éves infláció várható felfutásához. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe jövő év végéig, kiváltképp az EKB további monetáris lazítása után.