AZ ERSTE CSOPORT HÉT ORSZÁGOT MAGÁBAN FOGLALÓ RÉGIÓJÁBAN, A MEGTAKARÍTÓK KÖRÉBEN NÁLUNK NŐTT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN A HAVI MEGTAKARÍTÁSOK ÖSSZEGE: A TAVALYI 14.900 FORINT HELYETT IDÉN 16.148 FORINTOT KÉPES EGY MAGYAR MEGTAKARÍTÓ FÉLRETENNI EGY HÓNAP ALATT, ANNAK ELLENÉRE, HOGY AZ ANYAGI LEHETŐSÉGEIK MEGÍTÉLÉSÉBEN A MAGYAR HÁZTARTÁSOK MÉG MINDIG A PESSZIMISTÁK KÖZÉ TARTOZNAK – DERÜLT KI AZ ERSTE ÖNGONDOSKODÁSI FELMÉRÉSÉBŐL.

Az Erste Bank régiós kutatása során a Magyarországon megkérdezettek 26%-ának javult, 40%-ának nem változott az anyagi helyzete az elmúlt 2-3 évben. 33%-uk viszont úgy érzi, hogy romlottak pénzügyi lehetőségei. A régió többi országához hasonlítva - százalékban mérve - a havi megtakarítások átlagos összege Magyarországon nőtt a legjobban, 9%-kal. A tavalyihoz képest növekedett az az összeg, amit egy megtakarítani tudó magyar félre tud tenni egy hónap alatt: az előző évi 14.900 forint helyett ez 2016-ban 16.148 forintot jelent. Ez a szám összességében még mindig alacsony, csak Romániát és Szerbiát előzzük meg vele. Bár a megtakarítási szándék továbbra is fontos, jelenleg csupán a társadalom 60 százaléka gondolkozik tudatosan erről a témáról – és elsősorban váratlan kiadásokra teszünk félre, a rendszeres megtakarításokon alapuló nyugdíj vagy lakáscélú megtakarítások szerepe a régió éllovasaihoz képest még mindig kisebb.

A preferált megtakarítási, befektetési eszközöket nézve, az életbiztosítás szerepe csökkenő képet mutat 2015-höz képest, míg az ingatlanba fektetés népszerűség-növekedése egyértelműen látható, kismértékben ezen túl csak a lakástakarékok súlya tudott nőni. Az adatokból azonban nilvánvaló a közvetlen lakossági állampapírbefetetések népszerűség-nyerése is. A magyar lakosság körében továbbra is a legnépszerűbb formák a bankszámlán, bankbetéten tartott megtakarítások, viszont egyértelműen csökkent a pénzüket otthontartók aránya, a háztartások a tavalyi 23%-ról 16%-ra. A megtakarítók koncentrációja azonban nem javult, a megkérdezettek 39%-a nyilatkozta azt, hogy semmilyen megtakarítása, félretett pénze nincsen.

A kutatásból látszik, hogy a magyar kockázatvállalási szokások kevésbé kiegyensúlyozottak, míg a magyarok jelentős része tudatosnak és biztonságra törekvőnek vallja magát, a többi régiós országhoz képest a népesség tíz százaléka hajlandó kockázatot vállalni annak érdekében, hogy magasabb profitot érjen el. A felmérésből továbbá az a trend rajzolódik ki, hogy pozitívabb az értékpapírok, mint befektetési lehetőség megítélése.

„Az idei felmérésből világosan látszik, hogy bár a régiós országok közül nálunk a legfontosabb az öngondoskodás, nem vagyunk elégedettek a jelenlegi megtakarítási képességünkkel. Nem használjuk ki az állami támogatással járó pénzügyi lehetőségeket, például a lakástakarékpénztári, illetve a nyugdíj előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási konstrukciókat, holott Magyarországon ezek az öngondoskodást jól támogató megtakarítási termékek. Az Erste Bankban fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleinket megismertessük ezekkel a lehetőségekkel, és hosszútávú döntéseikben megerősítsük őket” – foglalta össze a kutatás eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató helyettese.