Tervezett karbantartás / Planned maintenance

Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a magyarországi Erste Bank Csoport elektronikus rendszerein 2019. december 7. 22:00 óra és 2019. december 8. 8:00 óra közötti időszakban tervezett és ütemezett rendszer-karbantartási munkálatokat végzünk, amely több szolgáltatásunk (Erste Lakossági NetBank, Erste MobilBank, Vállalati NetBank, Electra, Erste TeleBank, Weboldal szolgáltatások, internetes vásárlást ellenőrző sms-kód, sms szolgáltatások) működését is befolyásolja. 2019. december 5-én 8:00 és 17:00 között az API csatorna (web interfész) működése szünetel.

 

We hereby inform you that planned maintenance and development activities will be performed between this Friday and Monday on certain electronic systems of the Hungarian Erste Group, affecting the following dates and services:

Between 10 p.m. on December 7, 2019 and 8 a.m. on December 8, 2019 the operation of Erste Retail and Corporate NetBank, Electra, Erste MobilBank, Erste Telebank, Website service, 3D Secure code, text message service will be suspended. Futhermore the API channel will be suspended between 8:00 and 17:00 on December 5, 2019. 

 

A részletekért kattintson!/Please click here for details


Köszönjük a türelmet! / Thank you for your patience

2016 30 MÁRC.
A BRIC-országokon túl: kelet-közép-európai gazdaságok fejlődése

A BRIC-ORSZÁGOKON TÚL: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI GAZDASÁGOK FEJLŐDÉSE LEVÁLT A GLOBÁLIS FELTÖREKVŐ PIACOKÉRÓL

  • A gazdasági és pénzügyi ciklusukból, az alacsony olajárakból és stabil devizáikból profitálnak jelenleg a kelet-közép-európai államok
  • Kelet-Közép-Európa gazdasága 2016-ban 3,1 százalékkal bővül az EU-pénzek lassú apadása ellenére, ami még mindig az eurózóna 1,6 százalékos növekedésének közel duplája
  • Kelet-Közép-Európában a lakossági fogyasztás lesz a növekedés legerősebb motorja idén

Az Erste Group Bank Kelet-Közép-Európai Elemzések Osztálya által kiadott legfrissebb, A BRIC-államokon túl címet viselő elemzés szerint a kelet-közép-európai államok1 növekedésének dinamikája jórészt levált a globális feltörekvő piacok, így Brazília, Oroszország, India, Kína (más néven a BRIC-országok), Indonézia, Mexikó és Törökország2 bővülési ütemétől.

„A kelet-közép-európai államok a gazdasági ciklus más szakaszában tartanak, mint a globális feltörekvő piacok, s ez a legfőbb oka annak, hogy a globális lassulás miért nem hat egyenlő mértékben a két csoportra” – mondja Juraj Kotian, a Kelet-közép-európai Makroelemzési Osztály vezetője, az elemzés társszerzője. Míg a 2010 és 2015 közti időszakban a globális feltörekvő piacok a magas nyersanyagárak és a hitelbővülés miatt rendkívül komoly növekedésnek örülhettek, Kelet-Közép-Európában ezzel szemben a gazdasági növekedés viszonylag visszafogott maradt, ugyanis a térség államai az egyensúlytalansági helyzetüket próbálták megoldani. Mivel a kelet-közép-európai gazdaságok várhatóan továbbra is a potenciális növekedési ütemük alatt teljesíthetnek az idén vagy 2017-ben, a térség gazdaságai számára a ciklus csúcspontja még mindig távol van. Ezért kevésbé hajlamosak arra, hogy a 2009-es recesszióhoz hasonló ciklikus visszaesés érzékenyen érintse őket. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacok – így például a BRIC-országok – az elmúlt években a potenciális növekedésüket meghaladó mértékben bővültek, amihez magas beruházási hányad társult (jelenleg a GDP 53 százaléka szemben Kelet-Közép-Európa 21 százalékos arányával).

A pénzügyi ciklus pillanatnyi fázisa: A kelet-közép-európai államok nem csupán a gazdasági, hanem a pénzügyi ciklust tekintve is más fázisban vannak, hiszen gazdaságaik hitelezésmentesen álltak talpra. Az elsősorban a jó minőségű hitelállomány bővülésének köszönhető hitelnövekedés és a mérlegtisztítás azt jelzi, hogy a nem fizető hitelek állománya stabil marad a kelet-közép-európai régióban, sőt, akár csökkenhet is. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacoknak az elmúlt öt évben tapasztalt erőteljes hitelbővülést követően a hitelminőség visszaesésével kellhet szembenézniük.

Alacsony nyersanyagárak: A jelentős nettó olajimportőrnek számító Kelet-Közép-Európa is profitál a nyersanyag-árak meredek eséséből. A kínálati oldalon meglévő pozitív sokk még ma is táplálja a háztartások fogyasztását Kelet-Közép-Európában, ugyanakkor jól karban tartja a régió országainak folyó fizetési mérlegét, ezáltal is korlátozza külső sebezhetőségüket. A globális feltörekvő piacokon vegyes hatásokkal járt a kínálati oldalon jelentkező megugrás.

A devizaárfolyam alakulása: A legszembeszökőbb eltérés a kelet-közép-európai gazdaságok és a globális feltörekvő piacok között a devizaárfolyamok alakulásában érhető tetten. A kelet-közép-európai devizák viszonylag stabilak maradtak az elmúlt két évben, s így átvészelték a „kínai vihart”, azonban számos globális feltörekvő piac devizája 30-50 százalékkal gyengült.

Az infláció alakulása: A globális feltörekvő piacok és Kelet-Közép-Európa között az infláció eltérő mértékében is megmutatkozik a különbség, hiszen az nyilvánvalóan a devizaárfolyamok alakulásához köthető. Az elmúlt két év során a kelet-közép-európai fogyasztók az alacsony (nulla környéki) inflációs környezetből profitáltak: a háztartások vásárlóereje megnövekedett. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacokon 4 százalékot meghaladó átlagos infláció a jellemző, sőt bizonyos országokban (például Oroszországban) kétszámjegyű a pénzromlás üteme.

Tőkekivonás: 2015 harmadik negyedévében a globális feltörekvő piacok 2008 óta a legnagyobb mértékű tőkekivonást szenvedték el, amelyben élen jártak a BRIC-államok és Törökország. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában a tőkebefektetés átlagos volumene stabil maradt, amihez a Csehországba irányuló tőkebeáramlás biztosította az alapot. Robusztus folyó fizetésimérleg-többletének köszönhetően Magyarország anélkül tudta nagymértékben tovább csökkenteni a külföldiek által tartott forintadósságot, hogy a forint azt komolyabban megsínylette volna.

Míg a kelet-közép-európai gazdaságok teljesen más helyzetben vannak, mint a legtöbb feltörekvő piac, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a globális feltörekvő piacok visszaesésének hatása – a kereskedelmi csatornákon és a hangulat romlása révén – begyűrűzhet a térségbe. Árokszállási Zoltán, a Kelet-közép-európai Makroelemzési Osztály vezetőelemzője, az elemzés társszerzője ezt így pontosítja: „Véleményünk szerint a begyűrűzés kockázata meglehetősen visszafogott, hiszen Kelet-Közép-Európa közvetlen kereskedelmi kapcsolata exportoldalon nem túl erős a globális feltörekvő piacokkal. Emellett, a KKE-térség külföldi tőkebeáramlástól való függősége az elmúlt években enyhült. A kelet-közép-európai államok számára az euróövezet növekedési dinamikája sokkal fontosabb kérdés lesz a régió gazdasági kilátásainak szempontjából.”

Az EU-támogatások megcsappanása ellenére Kelet-Közép-Európa 3,1 százalékos növekedéssel 2016-ben meghaladja az euróövezet 1,6 százalékos növekedési ütemét.

Az idei évre a kelet-közép-európai régió növekedési kilátásai némileg visszafogottabbnak tűnnek. Az EU-pénzek várhatóan lassabban fognak befolyni, ugyanakkor a külső keresletet is kérdőjelek övezik. Azonban a lakossági fogyasztás a várakozások szerint tovább erősödik a foglalkoztatás stabil ütemű bővülése és a reálbérek emelkedése folytán. 2015-ben az átlagos munkanélküliségi ráta Kelet-Közép-Európában – 2009 óta első ízben – egyszámjegyűvé zsugorodott, és 2016-ban tovább csökkenhet az előrejelzések szerint. Mivel a kelet-közép-európai államok nettó energiaimportőrök, az olajárak közelmúltbeli esése serkenti a növekedést. Egyes országokban (Lengyelországban, Romániában) a fiskális lazítás szintén elősegíti a belföldi kereslet élénkülését.

Egyes országokra lebontva a GDP-növekedés üteme Romániában és Szerbiában gyorsulhat (2016-os becslés: 4,1, illetve 1,5 százalék), ugyanakkor Lengyelország és Szlovákia (3,6, illetve 3,5 százalék) a várakozások szerint nagyjából tartja a tempót. Románia válhat Kelet-Közép-Európa leggyorsabban bővülő gazdaságává, ám ennek ára az esetleges költségvetési lazítás és monetáris szigorítás lehet. Véleményünk szerint a gazdasági növekedés lassulása várható Magyarországon (2,2 százalék) és kiváltképp Csehországban (2,5 százalék) az EU-pénzek beáramlásának lanyhulása miatt. Szintén lassulás várható Szlovéniában is (1,9 százalék). Összességében a kelet-közép-európai régió országai a várakozások szerint átlagosan 3,1 százalékos ütemben bővülnek 2016-ban.

Míg az átlagos éves növekedésre vonatkozó előrejelzések a globális feltörekvő piacok esetében magasabbak 2016-ra (BRIC-államok: 4,6 százalék, EAGLES-országok: 4,1 százalék), érdemes megjegyezni, hogy ezek az értékek már a vezető nemzetközi pénzintézetek által csökkentett előrejelzések, hiszen a BRIC-államok esetében a növekedési kilátások 0,8 százalékponttal, az EAGLES-országok esetében pedig 0,6 százalékponttal kerültek lejjebb a korábbi becslésekhez képest. A nyersanyag-exportőr feltörekvő piacok növekedési kilátásai 1,7 százalékpontos vágáson mentek keresztül. Ezzel szemben a kelet-közép-európai régió növekedési kilátásai épp ellenkezőleg alakultak, hiszen 0,10 százalékponttal kerültek feljebb, míg az eurózónáé 0,1 százalékponttal csökkent.

 

Sajtóosztály 

Michael Mauritz (csoportszintű kommunikációs igazgató)

Tel: +43 50100/19603
E-Mail: michael.mauritz@erstegroup.com 

Carmen Staicu (csoportszintű szóvivő)
Tel: +43 50100/11681

E-Mail: carmen.staicu@erstegroup.com 

Peter Klopf (csoportszintű sajtószakértő)
Tel. +43 50100/11676
E-Mail: peter.klopf@erstegroup.com 


A sajtóközlemény elérhető angol nyelven az alábbi címen is: 
www.erstegroup.com/pressrelease

1 Az Erste Research elemzése céljából Kelet-Közép-Európa az alábbi államokat jelenti: Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia és Szlovénia.

2 Az említett államok összefoglaló neve EAGLES (Emerging And Growth-leading Economies [Feltörekvő és a Növekedést Vezető Gazdaságok]).