AZ ERSTE CSOPORT 274,7 MILLIÓ EURÓS NETTÓ NYERESÉGET ÉRT EL 2016 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN – VISSZAIGAZOLVA AZ ELŐREJELZÉSEKET – A BANKI TERHEK ÉS A SZABÁLYOZÓI KÖLTSÉGEK EGYÖSSZEGŰ ELSZÁMOLÁSA UTÁN

„Az Erste Csoport erősen kezdte a 2016. évet: 274,7 millió eurós nettó nyereségről számolhatunk be, ami 11,3 százalékos megtérülést jelent a bankcsoport forgótőkéjére vetítve, valamint mintegy 10 százalékos tőkemegtérülési rátának felel meg. Ez a teljesítmény jórészt a kivételesen alacsony kockázati költségeknek köszönhető, ugyanakkor a bankadó, valamint az éves szabályozói költségek egyösszegű megfizetése negatívan befolyásolta az egyéb eredmények és a működési kiadások alakulását.

Optimizmusra ad okot az, hogy az eszközminőség ismét javult, elérve a legutóbb a 2009. év végén tapasztalt szinteket. Az ügyfélhitelek állománya tovább bővült, ez azonban csak részben tudta ellensúlyozni a nettó kamatbevétel visszaesését, amit a kamatok negatívba hajlása okozott. Kapitalizációnk mértéke is tovább javult, ismét meghaladva a szabályozói előírásokat, hiszen a bankcsoport Tier 1-es alaptőkerátája 12,3 százalékon állt az időszak végén a Bázel 3 tőkekövetelmények előírásai szerint, a teljes kockázatra vetítve.

Az év eddig eltelt szakában elért jó teljesítmény és a kelet-közép-európai régióra jellemző kedvező makrogazdasági környezet – és az ennek nyomán várt 3 százalékos átlagos GDP-növekedés – fényében fenntartjuk a 2016. évre vonatkozó előrejelzésünket” – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója a 2016. első negyedévi eredmények ismertetésekor.

A főbb eredmények

A 2016. január-márciusi adatokat a 2015. január-márciusi adatokkal vetették össze; a 2016. március 31-re vonatkozó számokat pedig a 2015. december 31-i állapottal hasonlították össze.

A nettó kamatbevétel szerény mértékben 1098,5 millió euróról 1092,2 millió euróra csökkent a tartósan alacsony kamatok nyomán kihívásokat támasztó környezet mellett. A nettó díj- és jutalékbevétel 461,0 millió euróról 443,1 millió euróra esett vissza jórészt az értékpapír-üzletágból és a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételek csökkenése miatt. Az egyszeri hatások elmaradása miatt a nettó kereskedési és a piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény 43,5 millió euróra zsugorodott az előző időszaki 72,4 millió euróról. A működési bevétel 3,5 százalékos csökkenéssel 1689,1 millió euróról 1629,3 millió euróra esett vissza. Az általános igazgatási költségek 6,4 százalékkal 948,1 millió euróról 1008,8 millió euróra emelkedtek főként a betétbiztosítási alapokba 2016 folyamán befizetendő hozzájárulás javarészének összesen 71,7 millió eurót kitevő előzetes elszámolása nyomán, hiszen ez a tétel az előző évben 19,2 millió euróra rúgott. Ennek folyományaként a működési eredmény 16,3 százalékkal kevesebb, 620,5 millió euró lett a bázisidőszakban elért 741,0 millió euró után. A költség/bevétel ráta61,9 százalék lett, szemben az előző időszak végi 56,1 százalékkal. 

A nem piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztéséből származó nettó veszteség 56,4 millió euróra, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelekhez viszonyítva 17 bázispontra csökkent (ez 69,2 százalékos zuhanásnak felel meg a bázisidőszakban kialakult 183,1 millió euróhoz, illetve 57 bázisponthoz képest főként a nem teljesítő hitelek állományának jelentős csökkenése, valamint a már leírt hitelek behajtásából származó bevételek növekedésének tulajdoníthatóan. A nem teljesítő hitelek aránya tovább javulva 6,7 százalék lett (a bázisidőszaki 7,1 százalékkal szemben). Az NPL-fedezeti ráta 66,5 százalék lett az időszak végén (64,5 százalék után).

Az egyéb működési eredmény -139,5 millió euró lett (az előzőekben jelentkező -153,5 millió euró után). Ebben szerepelnek a bankszanálási alapokba idén befizetendő hozzájárulások várható költségei 64,7 millió euró értékben (szemben a korábbi 54.9 millió euróval). A bankadók és a pénzügyi tranzakciós illeték 62,8 millió eurót tett ki, ami kevesebb az előző évi 91,8 millió eurónál, elsősorban a magyarországi banki terhek jelentős mértékű (56,5 millió euróról 27,1 millió euróra történő) csökkentésének köszönhetően. Az osztrák bankadó a maga 29,5 millió eurós összegével jelentős maradt (az előző évi 29,5 millió euróhoz képest változatlan szinten), Szlovákiában pedig 6,2 millió eurót tett ki a bankadó az előző évi 5,8 millió euró után. 

A takarékbanki szegmens gyengébb profitabilitása miatt a kisebbségi részesedések után járó kiadások 47,8 millió euróra csökkentek (szemben az előző év hasonló időszakában jelentkező 70,8 millió euróval). Az tulajdonosok közt felosztható nettó eredmény 274,7 millió euróra nőtt (az előző évi 225,8 millió euróról).

A bankcsoport teljes tőkeállománya 15,2 milliárd euróra nőtt (az előző év végi 14,8 milliárd euró után). A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alaptőke (CET1, Bázel 3 szerint, kezdeti) 12,2 milliárd euróra bővült (12,1 milliárd euróról), az összes megengedett szavatolótőke (Bázel 3 szerint, kezdeti) 17,7 milliárd eurót tett ki (17,6 milliárd euró után). Jóllehet a számítások az évközi nyereséget nem tartalmazzák, a beszámolási időszakra vonatkozó kockázati költségek levonásra kerültek. Az összes kockázat, azaz a kockázattal súlyozott eszközök – ideértve a hitelezési, piaci és működési kockázatokat – 98,3 milliárd euróról 100,5 milliárd euróra nőttek (Bázel 3, kezdeti). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, Bázel 3 szerint, kezdeti) 12,1 százalék lett (12,3 százalék után). A teljes tőkeráta (Bázel 3, kezdeti) 17,9 százalékról 17,6 százalékra változott.

A bankcsoport mérlegfőösszege 206,4 milliárd euróra nőtt az előző negyedév végi 199,7 milliárd euróról jórészt annak köszönhetően, hogy a készpénz és készpénzeszközök egyenlege – kiváltképp a jegybankoknál elhelyezett betétek állománya nyomán – 12,4 milliárd euróról 14,6 milliárd euróra, a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és kintlévőségek pedig 4,8 milliárd euróról 6,7 milliárd euróra bővültek. A ügyfeleknek nyújtott hitelek és kintlévőségek nettó állománya enyhén növekedve 126,7 milliárd euróra bővült. Forrásoldalon a bankoktól kapott betétek 17,3 milliárd euróra nőttek (14,2 milliárd euróról) az ügyfélbetétek állománya pedig enyhe erősödést mutatva 127,9 milliárd euróról 128,6 milliárd euróra növekedett. A hitel/betét arány 98,5 százalékon állt az időszak végén (az előző negyedév végi 98,4 százalék után). 

Kilátások

A működési környezet a várakozások szerint elősegíti a hitelezési tevékenység bővülését. A reálgazdasági növekedés várhatóan 1,5 és 4,1 százalék között alakul minden fontosabb kelet-közép-európai piacon, köztük Ausztriában is, főként a stabil belföldi keresletnek köszönhetően.

A forgótőkére vetített megtérülési ráta (ROTE) előreláthatólag mintegy 10-11 százalékos értéket ér el 2016-ban, elősegítve a további osztalékfizetést.A banki eredmény alakulásában pozitív szerepet játszik a hitelállomány újbóli növekedése, az eszközminőség folytatólagos javulása a támogató kockázati környezet mellett, valamint a VISA vállalatban meglévő részesedés értékesítéséből származó egyszeri, adózás előtti, megközelítőleg 127 millió eurót kitevő bevétel is. A befolyásoló tényezők között szerepel a csoportszintű működési bevételre – elsősorban a nettó kamatbevételre – negatívan ható, tartósan alacsony kamatkörnyezet, valamint a szerényebb működési eredmény Magyarországon és Romániában (ami az előbbi esetben a lecsökkent volumennek, az utóbbi esetben pedig az eszközök átárazásának tulajdonítható). A banki adók (ideértve a bankadót és a tranzakciós illetéket, valamint a szanálási alapokba és betétbiztosítási alapokba történő hozzájárulást) mintegy 360 millió eurós negatív hatást fejtenek ki az adózás előtt eredményre 2016-ban.

A 2016 Q1 jelentést angol nyelven ITT olvashatja el.

További információk:

Erste Csoport, Sajtóosztály, Am Belvedere 1, 1100 Bécs, Ausztria

Michael Mauritz
Tel: +43 50100 - 19603
E-Mail: michael.mauritz@erstegroup.comCarmen Staicu

Tel: +43 50100 - 11681
E-Mail: carmen.staicu@erstegroup.comPeter Klopf

Tel +43 5 0100 - 11671
E-mail: peter.klopf@erstegroup.com