„Örömmel jelenthetjük be, hogy 800 millió eurót meghaladó nyereséggel a bankcsoport történetének legjobb féléves eredményét értük el. Elsődleges tőkerátánk a maga 13,3 százalékos értékével egyértelműen meghaladja az előírt mértéket és megmutatja tőkebázisunk erejét. Ennek eredményeként meglehetős nyugalommal szemlélhetjük a legutóbbi stresszteszt végeredményét. Az eszközminőség alakulása is megnyugtató. A nem teljesítő hitelek (NPL) állományában bekövetkezett közel 17 százalékos visszaesés a valaha volt legnagyobb féléves csökkenést jelenti. Ennek eredményeként az NPL-ráta 7,1 százalékról 5,8 százalékra esett az év eleje óta.
Azonban bizonytalan gazdasági és politikai környezetben működünk, amelyben a bankokat évek óta különadók sújtják, és amelyben a magánszektor árképzési elveibe a jelenkor divatjának megfelelően szól bele a politika, arra kényszerítve például a bankokat, hogy gyorsabb ütemben bővítsék tőkéjüket.
Az Európai Központi Bank kamatpolitikája – amely nullaszázalékos, vagy éppen negatív kamatkörnyezetet céloz politikai kényszerűség hatására – nem csak az ügyfelek befektetési megtérülésére hat, hanem a mi működési eredményünkre is. Az eredményeinkre pedig az egyre növekvő felügyeleti költségek is rányomják a bélyegüket. Ezt a hatást az sem tudta ellensúlyozni, hogy kelet-közép-európai alappiacainkon stabil gazdasági növekedés tapasztalható, s ennek következtében megélénkült a lakossági hitelek iránti kereslet is.
Ennek ellenére elégedettek vagyunk első féléves eredményünkkel, főként annak fényében, hogy mindegyik leányvállalatunk hozzájárult a nyereség bővüléséhez. Meggyőződésünk, hogy fenn tudjuk tartani az ügyfélüzletágban jelentkező pozitív tendenciát, amihez nem utolsósorban a digitalizáció terén végrehajtott beruházásaink is hozzájárulnak. Ennek folyományaként 12 százalék fölé emeljük a ROTE-arányra (tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátára) vonatkozó egész éves előrejelzésünket” – közölte Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
Főbb számadatok
Eredménykimutatás: a 2016. január-júniusi adatok a 2015. január-júniusi adatokkal; mérleg:a 2016. június 30.-i adatok a 2015. december 31.-i adatokkal kerültek összevetésre
A továbbra is alacsony kamatokkal jellemezhető, s ezért kihívást jelentő piaci környezetben a nettó kamatbevétel 2194,1 millió eurós, stabilnak mondható szinten maradt (az előző évi 2211,9 millió euróhoz képest 0,8 százalékos visszaesést elszenvedve) a hitelállomány szerény növekedése nyomán. A nettó díj- és jutalékbevétel 3,5 százalékkal 917,4 millió euróról 884,9 millió euróra csökkent főként az értékpapír-üzletágból és a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevétel szerényebb szintje miatt. Az egyszeri pozitív hatások elmaradása és negatív piaci átértékelési különbözet miatt a nettó kereskedési és a piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény 107,5 millió euróra esett vissza az előző évi 136,5 millió euróról. A működési bevétel 2,4 százalékkal kevesebb, 3316,6 millió euró lett az előző év hasonló időszakában elért 3399,4 millió euróhoz képest. Az általános adminisztratív költségek 1980,3 millió euróra növekedtek, ami 4,4 százalékos emelkedést jelent az előző időszaki 1896,8 millió euró után, főként a 2016. teljes évi várható betétbiztosítási hozzájárulás javarészének előzetes, s a korábbi 38,8 millió euróval szemben összesen 79,3 millió eurót kitevő elszámolása, valamint az 1113,9 millió euróról 1152,7 millió euróra bővülő személyi kiadások következtében. Ennek nyomán a működési eredmény 1336,3 millió euróra esett vissza, ami 11,1 százalékos csökkenésnek felel meg az előző évi 1502,6 millió eurót alapul véve.
A költség/bevétel ráta 59,7 százalékon állt (szemben a korábbi 55,8 százalékkal). A nem az eredménnyel szemben átértékelt pénzeszközökből és forrásokból származó nyereség magában foglalja a VISA Europe részvényeinek értékesítéséből származó 138,7 millió eurós nyereséget.
A nem piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztéséből (kockázati költségek) származó nettó veszteség 93,1 százalékos visszaeséssel 25,8 millió euróra, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 4 bázispontra zuhant az előző év hasonló időszakában 58 bázispontot jelentő 373,9 millió euróról a nem teljesítő hitelek állományában bekövetkezett jelentős mértékű javulásnak, valamint a Romániában és Magyarországon már leírt hitelekből származó magasabb megtérülésnek köszönhetően. A nem fizető hitelek aránya (az NPL-ráta) tovább javulva 5,8 százalék lett a korábbi 7,7 százalék után. Az NPL fedezeti ráta 65,6 százalékon állt (szemben a korábbi 68,2 százalékkal.)
Az egyéb működési eredmény -192,2 millió euró lett (a korábbi -200,6 millió euró után). Ebben szerepelnek a bankszanálási alapokba idén befizetendő hozzájárulások várható költségei 64,6 millió euró értékben (szemben a korábbi 55,2 millió euróval). A banki és egyéb pénzügyi tranzakciókat terhelő adók 107,6 millió euróra csökkentek a korábbi 137,2 millió euróról annak nyomán, hogy a magyarországi bankadó 65,5 millió euróról 38,2 millió euróra esett vissza. Ausztriában az 57,1 millió eurót kitevő bankadó nagyjából az előző évi 60,1 millió eurós szinten stagnált, Szlovákiában pedig 12,3 millió eurót tett ki az előző évi 11,6 millió euró után.
A keresztgarncia-rendszerben részt vevő takarékbankok alacsonyabb mértékű nyereséghozzájárulása miatt a kisebbségi részesedések után jelentkező kiadások 146,2 millió euróra csökkentek (203,4 millió euróról). Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nettó eredmény 841,7 millió euróra növekedett az előző évi 487,2 millió euróról.
A bankcsoport teljes sajáttőke-állománya 16,0 milliárd euróra nőtt (az előző év végi 14,8 milliárd euró után). A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges saját tőke (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 13,4 milliárd euróra bővült (12,1 milliárd euróról), az összes megengedett szavatolótőke (Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 18,9 milliárd eurót tett ki a bázisidőszaki 17,6 milliárd euró után. A fenti számadatok tartalmazzák az évközi nyereséget is. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök – ideértve a hitelezési, piaci és működési kockázatokat – 98,3 milliárd euróról 101,0 milliárd euróra nőttek (Bázel 3, átmeneti időszak). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 13,3 százalékra javult az előz év végi 12,3 százalékról. A teljes tőkeráta (Bázel 3, átmeneti időszak) 17,9 százalékról 18,7 százalékra változott.
A bankcsoport mérlegfőösszege 204,5 milliárd euróra nőtt az előző év végi 199,7 milliárdról. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és kintlévőségek nettó állománya 1,2 százalékos enyhe emelkedést követően 127,4 milliárd euróra bővült az bázisidőszaki 125,9 milliárd euróról. A kereskedési céllal tartott értékpapírok állománya 8,7 milliárd euróról 10,4 milliárd euróra nőtt. Forrásoldalon a bankoktól kapott betétek 16,4 milliárd euróra nőttek (14,2 milliárd euróról), az ügyfélbetétek állománya pedig 127,9 milliárd euróról 130,4 milliárd euróra növekedett. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – főként kötvények és jelzáloglevelek – állománya 28,0 milliárd euróra csökkent a korábbi 29,7 milliárd euróról. A hitel/betét arány 97,7 százalékon állt az időszak végén (az előző év végi 98,4 százalék után).
Kilátások
A működési környezet a várakozások szerint elősegíti a hitelezési tevékenység bővülését. A reálgazdasági növekedés várhatóan 1,4 és 4,1 százalék között alakul minden fontosabb kelet-közép-európai piacon, köztük Ausztriában is, főként a stabil belföldi keresletnek köszönhetően.
A tényleges saját tőkére vetített megtérülési ráta (ROTE) előreláthatólag 12 százalékot meghaladó értéket ér el 2016-ban, elősegítve a további osztalékfizetést. A banki eredmény alakulásában pozitív szerepet játszik a hitelállomány újbóli növekedése, az eszközminőség folytatólagos javulása a támogató kockázati környezet mellett. A hátráltató tényezők között szerepel a csoportszintű működési bevételt negatívan befolyásoló, tartósan alacsony kamatkörnyezet, valamint a szerényebb működési eredmény Magyarországon és Romániában (ami az előbbi esetben a volumen csökkenésének, az utóbbi esetben pedig a követelések átárazásának tulajdonítható). A banki adók (ideértve a bankadót és a tranzakciós illetéket, valamint a szanálási alapokba és betétbiztosítási alapokba történő hozzájárulást) 2016-ban várhatóan mintegy 360 millió euró negatív hatást gyakorolnak az adózás előtti eredményre. Ez az előrejelzés nem tartalmazza az ausztriai bankadó egyszeri, mintegy 200 millió euróra tehető potenciális befizetését (a kormányjavaslat parlamenti elfogadásának függvényében). A további ausztriai bankadó egyszeri befizetése nyomán 2017-tól a bankadó éves mértéke jelentősen, adózás előtti eredményhatást tekintve mintegy 130 millió euróról mintegy 20 millió euróra csökkenne. Ezen túlmenően az előrejelzés nem számol azzal, hogy 2016 második félévében negatív hatások jelentkeznének.
Az előrejelzés megvalósulását negatívan befolyásoló kockázati tényezők. Geopolitikai és világgazdasági kockázatok, a negatív kamatszint hatásai, valamint fogyasztóvédelmi kezdeményezések.