Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemző:
A vártnál gyengébb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2016 utolsó negyedévében. A piac – beleértve minket is – 2% körüli éves GDP növekedési ütemre számított, a KSH viszont csak 1,6%-os növekedési ütemet mért. A gazdaság bővülését elsősorban a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság hajtotta, míg az ipari termelés nem tudott érdemben hozzájárulni a gazdasági aktivitáshoz, az építőipar pedig továbbra is lassító tényező maradt. A részleteket ugyan még nem ismerjük, azonban valószínűleg az építőiparra, illetve a beruházásokra vonatkozó becslésünk optimista lehetett, és innen eredhet a különbség az előrejelzésünk, illetve a tényszám között. Régiós összehasonlításban újra leszorult a dobogóról Magyarország, hiszen a negyedik negyedévben Románia 4,7%-kal, Szlovákia 3,1%-kal, Lengyelország 2,7%-kal, Csehország 2,3%-kal növekedett.
A tavaly látott lassabb növekedési ütem átmeneti jelenség lehetett. Idén a növekedés gyorsulására számítunk, becslésünk szerint elérheti a 3,4%-ot a GDP növekedési üteme. Tavalyhoz hasonlóan, a háztartások fogyasztása lehet a növekedés gerince idén is, a beruházások pedig újra érdemben hozzájárulhatnak a nagyobb lendülethez, amennyiben sikerül az EU-s forrásokat felhasználni. Kockázatokat elsősorban a külső tényezők jelentenek, mint például az egyelőre még ismeretlen Trump-i gazdaságpolitika, illetve a közelgő választások az Eurózónában. Ezek az események a külkereskedelmi folyamatokon keresztül ronthatják a magyar növekedési kilátásokat is.
További információ:
Ürmössy Gergely
+36-1-373-2830
gergely.urmossy@erstebank.hu
Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemző:
A vártnál gyengébb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2016 utolsó negyedévében. A piac – beleértve minket is – 2% körüli éves GDP növekedési ütemre számított, a KSH viszont csak 1,6%-os növekedési ütemet mért. A gazdaság bővülését elsősorban a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság hajtotta, míg az ipari termelés nem tudott érdemben hozzájárulni a gazdasági aktivitáshoz, az építőipar pedig továbbra is lassító tényező maradt. A részleteket ugyan még nem ismerjük, azonban valószínűleg az építőiparra, illetve a beruházásokra vonatkozó becslésünk optimista lehetett, és innen eredhet a különbség az előrejelzésünk, illetve a tényszám között. Régiós összehasonlításban újra leszorult a dobogóról Magyarország, hiszen a negyedik negyedévben Románia 4,7%-kal, Szlovákia 3,1%-kal, Lengyelország 2,7%-kal, Csehország 2,3%-kal növekedett.
A tavaly látott lassabb növekedési ütem átmeneti jelenség lehetett. Idén a növekedés gyorsulására számítunk, becslésünk szerint elérheti a 3,4%-ot a GDP növekedési üteme. Tavalyhoz hasonlóan, a háztartások fogyasztása lehet a növekedés gerince idén is, a beruházások pedig újra érdemben hozzájárulhatnak a nagyobb lendülethez, amennyiben sikerül az EU-s forrásokat felhasználni. Kockázatokat elsősorban a külső tényezők jelentenek, mint például az egyelőre még ismeretlen Trump-i gazdaságpolitika, illetve a közelgő választások az Eurózónában. Ezek az események a külkereskedelmi folyamatokon keresztül ronthatják a magyar növekedési kilátásokat is.
További információ:
Ürmössy Gergely
+36-1-373-2830
gergely.urmossy@erstebank.hu