Az Erste Csoport 1,26 milliárd eurós nettó nyereséget ért el 2016-ban, emellett 4,8 milliárd eurós nettó hitelkihelyezésről, 13,4 százalékos elsődleges alaptőkerátáról és egy euró részvényenkénti osztalékról számolhat be.

„Az elmúlt évben az Erste Csoport minden idők legjobb eredményét érte el. A bankcsoport nettó nyeresége 1,26 milliárd euró lett a kockázati költségek csökkenése nyomán, amit viszont az eszközminőség olyan mértékű javulása idézett elő, amelynek eredményeként öt százalék alá esett a nem teljesítő hitelek aránya. A működési bevétel az alacsony kamatkörnyezet miatt kis mértékben visszaesett, ugyanakkor működési költségeink emelkedtek az IT és a digitalizáció terén végrehajtott beruházások fokozásának hatására. A hitelállomány növekedése tisztességesnek mondható mértékben bővült, hiszen a nettó kihelyezések összege közel ötmilliárd eurót ért el 2016-ban, ugyanakkor az ügyfélbetétek összege – ideértve a lakossági és a vállalati üzletágat egyaránt – tízmilliárd eurót meghaladó mértékben bővült. A megtakarítások ilyen mértékű beáramlása a bankcsoportba vetett bizalom jele, ám emellett arra is újfent rávilágít, hogy az alacsony kamatkörnyezet önmagában még nem segíti elő a beruházások bővülését. 

Mivel a kelet-közép-európai régió gazdasági növekedésének üteme ismételten meghaladta az euróövezet átlagát, minden leányvállalatunk jó teljesítményt nyújtva járult hozzá a csoportszintű nettó nyereség alakulásához. Ennek eredményeként a pénzügyi világválság kezdete óta több mint kétszeresére növeltük tőkebázisunkat, így az év végén az átmeneti időszakra vonatkozó Bázel 3 előírások szerinti alaptőkerátánk 13,4 százalék lett. Az említett jó eredményekre alapozva részvényenként egy euró osztalék kifizetésére teszünk javaslatot részvényeseinknek. 

2017-ben és az azt követő években az ügyfeleink és egyéni élethelyzetük jobb megértését célzó befektetésekre összpontosítunk, ideértve az okos adatkezelést és az olyan banki szolgáltatások nyújtását, amelyek valóban személyre szabottak és válaszolnak ügyfeleink igényeire” – közölte Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.

A főbb számadatok

A 2016-os pénzügyi eredményeket a 2015-ös adatokkal, a 2016. december 31.-i mérlegpozíciókat pedig a 2015. december 31.-i adatokkal vetettük össze.

Jórészt a továbbra is alacsony kamatszinttel jellemezhető piaci környezet és a nem teljesítő hitelek nagyarányú leépítése nyomán a nettó kamatbevétel 1,6 százalékkal 4374,5 millió euróra mérséklődött az előző évi 4444,7 millió euróról, és ezt nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a hitelállomány bővülése. A nettó díj- és jutalékbevétel 1783,0 millió euró lett, ami 4,2 százalékos visszaesést jelent a 2015-ös végi 1861,8 millió euróhoz képest a hitelezési tevékenységből, a pénzforgalmi szolgáltatásokból, valamint az értékpapír-üzletágból származó bevételek csökkenése miatt. A nettó kereskedési és piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény 29,6 százalékkal bővült, így az előző évi 210,1 millió euró után 272,3 millió eurót ért el. A működési bevétel 6691,2 millió euró lett, ami 1,2 százalékos visszaesést jelent a 2015 végi 6771,8 millió euró után. Az általános igazgatási költségek az előző év végi 3868,9 millió euróról 4,1 százalékkal 4028,2 millió euróra nőttek főként az IT- és tanácsadási kiadások emelkedése, valamint amiatt, hogy a személyi kiadások 4,2 százalékkal 2339,3 millió euróra emelkedtek a 2015-ös 2244,6 millió euróról. Mindennek folyományaként a működési eredmény 2902,9 millió euróról 2663,0 millió euróra esett vissza, azaz 8,3 százalékkal csökkent. Az év végén a költség/bevétel ráta 60,2 százalékon állt az előző év végi 57,1 százalék után. A nem az eredménnyel szemben átértékelt pénzeszközökből és forrásokból származó nyereségbenszerepel a második negyedévben a VISA Europe-ban meglévő részesedés értékesítéséből származó 138,7 millió eurós bevétel is.

A nem piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztéséből (kockázati költségek) származó nettó veszteségjelentős mértékben, 195,7 millió euróra csökkent, így az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 15 bázispont lett, ami  73,2 százalékos javulásnak felel meg a 2015-ös 729,1 millió euró, illetve 56 bázisponthoz képest. Ez a fejlemény a nem teljesítő hitelek állományában bekövetkezett jelentős csökkenésnek, valamint a Romániában és Magyarországon már leírt hitelekből származó megtérülés növekedésének köszönhető. Az NPL-ráta, azaz a nem teljesítő hitelek aránya jelentős javulást követően 4,9 százalékra csökkent az előző év végi 7,1 százalékról. Az NPL-fedezeti arány határozott növekedést követően 69,1 százalék lett a 2015 végi 64,5 százalék után.

Az egyéb működési eredmény az előző évi -635,6 millió euró után -665,0 millió eurót tett ki. Ebben szerepel az a 65,6 millió eurós kiadás is, amelyet a bankcsoport a különféle bankkonszolidációs alapokba történő éves hozzájárulás keretében fizetett be az előző évi 51,3 millió euró után. A banki és egyéb pénzügyi tranzakciókat terhelő adók 388,8 millió eurót tettek ki az előző év végi 236,2 millió euró után. A növekedés az osztrák bankadótörvény (az ún. Stabilitätsabgabegesetz) alapján keletkező egyszeri bankadó-fizetési kötelezettségnek tulajdonítható, amelynek 200,9 millió eurós költsége a következő évekre vonatkozó osztrák bankadó jelentős mértékű csökkentését megelőzően jelentkezett. Az ausztriai banki terhek összesen 306,7 millió euróra rúgtak 2016-ban az előző évi 128,6 millióval szemben. Magyarországon a bankadó jelentős mértékben, 84,0 millió euróról 57,0 millió euróra mérséklődött, Szlovákiában pedig 25,1 millió eurót tett ki az előző évi 23,6 millió euró után.

Mivel a keresztgarancia-rendszerben részt vevő takarékbankok nyereség-hozzájárulása enyhe visszaesést mutatott a historikusan magas szintről, a kisebbségi részesedések utáni nyereség 307,0 millió euróról 11,4 százalékkal 272,0 millió euróra csökkent. Az anyavállalat tulajdonosai közt felosztható nettó eredmény968,2 millió euróról 1264,7 millió euróra nőtt, vagyis 30,6 százalékkal ugrott meg.

A bankcsoport teljes tőkéje az előző évi 14,8 milliárd euróról 16,1 milliárd euróra nőtt a pótlólagos elsődleges (Tier 1) alaptőkével kiigazítottan. A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges saját tőke (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 13,6 milliárd euróra bővült (12,1 milliárd euróról), az összes szavatoló tőke (Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 18,8 milliárd eurót tett ki a bázisidőszaki 17,6 milliárd euró után. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat – az előző évi 98,3 milliárd euróról 101,8 milliárd euróra nőtt (Bázel 3, átmeneti időszak). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 13,4 százalékon állt 2016 végén az előző év végi 12,3 százalék után. A teljes tőkeráta (Bázel 3, átmeneti időszak) 17,9 százalékról 18,5 százalékra módosult.

A bankcsoport mérlegfőösszege 208,2 milliárd euróra nőtt az előző év végi 199,7 milliárdról jórészt a készpénzeszközök bővülésének köszönhetően, amelyben elsődleges szerepet játszott az, hogy a jegybankokkal szembeni készpénzeszközök egyenlege az előző évi 12,4 milliárd euróról 18,4 milliárd euróra nőtt. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és kintlévőségek nettó állománya 3,8 százalékos emelkedést követően 130,7 milliárd euróra nőtt a bázisidőszaki 125,9 milliárd euróról. A kereskedési céllal tartott eszközök 8,7 milliárd euróról 8,0 milliárd euróra csökkentek. Forrásoldalon az ügyfélbetétek állománya jelentős mértékben bővült kiváltképp Csehországban, Ausztriában és Romániában: az előző évi 127,9 milliárd euró után 138,0 milliárd eurót ért el a bankcsoport. A bankközi betétek összege szintén nőtt, mégpedig 3,0 százalékkal, 14,2 milliárd euróról 14,6 milliárd euróra. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – főként kötvények és jelzáloglevelek – állománya 8,3 százalékkal 27,2 milliárd euróra mérséklődött a korábbi 29,7 milliárd euróról. A hitel/betét arány 94,7 százalékon állt az időszak végén (az előző év végi 98,4 százalék után).

Kilátások

Az Erste Csoport várakozásai szerint 2017-ben a bankcsoport tényleges saját tőkéjére vetített megtérülési rátája (a ROTE arány) meghaladja a 10 százalékot. E célkitűzés elérését támogatja az alappiacainkon – Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Ausztriában – várható stabil makrogazdasági fejlődés, a bank kockázati profiljának továbbra is kedvező megítélése, valamint az osztrák bankadó jelentős mértékű csökkentése. Másrészről azonban kockázatok is jelentkeznek, méghozzá a tartósnak bizonyuló alacsony kamatkörnyezet, az egyszeri tételek – például a VISA-részesedés értékesítéséből származó hatás – kifutása, valamint potenciális, ám egyelőre nem számszerűsíthető politikai fejlemények képében.

A gazdasági előrelépés a várakozások szerint 2017-ben az Erste Csoport kelet-közép-európai piacain 1,5-4,5 százalék körüli növekedést eredményez (reál GDP). A többi fő gazdasági paraméter is hasonlóan jelentős mértékben javul az előrejelzés szerint. A munkanélküliség tovább csökkenhet, noha Csehország és Magyarország mutatói már így is az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi rátái közé tartoznak. Várakozásaink szerint az infláció alacsony marad, a stabil versenyképességi pozíciók nyomán ismét többlet jelentkezik a folyó fizetési mérlegben. A költségvetési egyenleg és az államadósság szintje szintén stabil marad. Ezzel szemben Ausztriában kevésbé erőteljes, 1,5 százalékos gazdasági növekedés várható. A munkanélküliség a 2016-ban tapasztalt növekedés után idén már stabilizálódhat. A gazdasági növekedést továbbra is a belföldi kereslet húzza a térség országaiban, habár a legtöbb gazdaságban az export is pozitívan járul hozzá a növekedéshez.

A fent vázolt környezetben az Erste Csoport várakozásai szerint a nettó hitelállomány az egyszámjegyű skála közepe felé található mértékben bővül. Ez szükséges annak ellensúlyozására, hogy a folyamatosan alacsony kamatkörnyezetben történő államkötvény-befektetések nyomás alá helyezik a kamatkülönbözetet. Az eszközminőség erőteljes javulása szintén negatív hatást gyakorol a nettó kamatbevételre. A nem teljesítő hitelek állományának további csökkenése nyomán – ami egyrészt az NPL-portfólió értékesítéséből, másrészt az eszközminőség javulásából ered – a nettó kamatbevétel visszaesik a megszűnő pozíciók hatásának kifutása miatt. Összességében az Erste Csoport azzal számol, hogy a legjobb esetben stabil szinten tudja tartani a nettó kamatbevételt 2017-ben. Amennyiben a kamatkörnyezet változatlan marad, enyhe visszaesés sem elképzelhetetlen.

A másik kulcselem, a nettó díj- és jutalékbevétel várhatóan nagyjából az előző évi szinten marad 2017-ben. A hitelek iránti kereslet várható erősödése és a dinamikusan növekvő gazdasági környezet jelenthet némi hajtóerőt. A 2016-os meglehetősen gyenge év után az értékpapír-üzletág a várakozások szerint ismét növekedésnek indul. A bevételt befolyásoló egyéb összetevők többnyire változatlan szinten maradnak a nettó kereskedési és piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény változékonysága ellenére. Ennél fogva a működési bevétel várhatóan stabil marad 2017-ben, vagy csak minimális mértékben esik vissza abban az esetben, ha a hitelállomány bővülése az előre jelzett mérték alatt marad.

Előrejelzésünk szerint a működési költségek 1-2 százalékkal emelkednek 2017-ben, főként az Erste Csoport jövőbeli versenyképességének biztosításához szükséges beruházások és a szabályozói követelmények miatt végrehajtandó IT-fejlesztések miatt. A termékek egyszerűsítése, a folyamatok egységesítése és a George elnevezésű digitális platformnak az egész bankcsoportban történő bevezetése jellemzi digitális stratégiánkat. Ausztriai bemutatkozását követően a George-ot 2017-ben Csehországban, Szlovákiában és Romániában is bevezetjük. További költségtényezőt jelentenek a szabályozói megfeleléssel, így például az IFRS 9 irányelvek 2018 elején esedékes bevezetésével, valamint az Európai Központi Bank által felügyelt európai szintű banki hitelnyilvántartás, az AnaCredit elindulására való felkészüléssel kapcsolatos költségek. Ennek megfelelően a működési nyereség enyhe mértékű visszaesése várható 2017-ben.

A várakozások szerint a kockázati költségek 2017-ben ismét pozitívan járulnak hozzá a nettó nyereség alakulásához. Habár az alacsony kamatkörnyezet hátrányosan befolyásolja a nettó kamatbevételt, pozitív hatást fejt ki a kockázati költségekre, amelyeket – a nettó kamatbevételtől eltérően – a nem teljesítő hitelek állományának csökkenése is kedvezően befolyásol. Az Erste Csoport azonban nem számol azzal, hogy a kockázati költségek ismét a 2016-ban tapasztalt, mindenkori legalacsonyabb szintjükre térnek vissza, amikor is mindössze 15 bázisponton álltak az átlagos ügyfélhitelekhez viszonyítva. Habár a jelenlegi gazdasági környezetben meglehetősen nehéz pontos előrejelzést adni, az Erste Csoport arra számít, hogy 2017-ben a kockázati költségek az átlagos ügyfélhitelekhez képest 30 bázispont körül alakulnak majd.

Az egyéb eredmények terén határozott javulást várunk. Jóllehet a VISA-részesedés értékesítéséből származó egyszeri hatás nem érvényesül ismét, az ausztriai bankadóra fordítandó kiadások jelentősen csökkenek annak köszönhetően, hogy az Innovációs Alapba 2016-ban történt 200,9 millió eurós hozzájárulás csak egyszeri hatásként jelentkezett. Ennek értelmében ezen a mérlegsoron javulásra számíthatunk, feltéve, hogy nem történnek előre nem látható események.

A 2016-os szinthez hasonló adófizetési kötelezettséget és kisebbségi részesedésekkel összefüggő kötelezettségeket feltételezve az Erste Csoport 10 százalékot meghaladó ROTE-arány (tényleges saját tőkére vetített megtérülési ráta) elérését tűzte ki célul.

Az előrejelzés megvalósulását negatívan befolyásolhatják a jegybankok expanzív monetáris politikája miatti kedvezőtlen hatások, ideértve a negatív kamatok kialakulását, emellett politikai kockázatok is jelentkezhetnek, például az Európai Unió legjelentősebb gazdaságaiban idén esedékes különféle választások miatt. Geopolitikai és világgazdasági kockázatok is kialakulhatnak, valamint fogyasztóvédelmi kezdeményezések is jelenthetnek kockázatot.