Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző

A Statisztikai Hivatal ma reggel közzétett adatai alapján a fogyasztói árak januárban 4,7%-kal emelkedtek éves szinten, ami kifejezetten jelentős gyorsulás a decemberi 4%-ról. Az adat magasabbnak bizonyult mind a 4,5%-os várakozásunknál, mind a 4,4%-os Bloomberg piaci konszenzusnál, és lényegesen meghaladja a jegybanki toleranciasáv felső határát is. A maginflációs mutatók azonban nem emelkedtek ilyen mértékben, a szezonálisan igazított 4%-on, az adószűrt pedig 3,7%-on állt januárban.

Az élelmiszerárak megugrása és az üzemanyagok drágulása voltak a legjelentősebb árfelhajtó tényezők, miközben hatott a jövedéki adó emelése is, illetve jól látszott a leginkább a szolgáltató-szektorban mutatkozó év eleji átárazások hatása is.

Éves szinten így az élelmiszerek 6,9%-kal drágultak, a szeszes italok, dohányáruk 7,4%-kal, a járműüzemanyagok pedig 13,5%-kal. A szolgáltatások árai éves alapon 3,6%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai azonban tovább csökkentek, januárban 0,9%-kal álltak alacsonyabban az egy évvel korábbi szintnél.

Ami a kilátásokat illeti, februárban már lassulhat az infláció, majd márciusban várhatóan ismét visszakerül a jegybanki toleranciasávba. Az idei év második negyedévétől pedig a támogató bázishatás jelentősebb infláció-lassulást sugall. Az olajárak esése illetve a globális növekedés kilátásokat körülvevő jelentősebb bizonytalanságok segíthetik a dezinflációt, azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok is erősek, leginkább a folytatódó hazai bérkiáramlásból eredően. Összességében az inflációs mutatók volatilitása megmaradhat, s az éves átlagos infláció valamivel magasabb lehet az általunk előrejelzett 3,4%-nál.

Vissza