Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző

A KSH ma reggel tette közzé az augusztusi fogyasztói inflációs adatokat. Miután júliusban meglepetésre 3,8%-ra gyorsult az éves index, az augusztus kismértékű további emelkedést hozott: 3,9%-on állt az éves infláció. A tényadat megfelelt az előzetesen vártnak. Havi szinten nem változtak a fogyasztói árak. A maginflációs mutatók enyhén tovább emelkedtek: a „teljes” maginflációs mutató 4,7%-ra, míg az MNB által kalkulált és a monetáris politika által leginkább figyelt adószűrt maginflációs mutató 4,2%-ra.

Az infláció szerkezete sem hozott meglepetést. Az élelmiszerek árai havi szinten enyhén csökkentek, 0,3%-kal, leginkább a szezonális hatásnak köszönhetően. Éves szinten nézve azonban az élelmiszerek továbbra is átlag felett drágultak, 7,9%-kal. Hó/hó alapon valamelyest olcsóbb lett a járműüzemanyag, illetve a nyári szezonhatásnak köszönhetően a ruházati cikkek is. Ezt azonban ellensúlyozta, hogy szolgáltatások árai havi szinten 0,4%-kal nőttek, miután az üdülési szolgáltatások tovább drágultak augusztusban. Éves szinten a szolgáltatások árai 3,5%-kal nőttek.

Ami kilátásokat illeti, szeptemberben még magas, 4% körüli maradhat az infláció. A negyedik negyedévtől a bázishatás támogatóvá válik, ami lassú csökkenést sugall a headline indexben októbertől, s ez a hatás a jövő év első negyedévében még kitarthat. 2020-ra éves átlagban 3,5%-os infációt várunk.

Az nyári inflációs adatok azt mutatták, hogy gazdasági visszaesés dezinflációs hatásai csak nagyon rövid ideig érvényesültek, és az újranyitást követő átárazások, a volatilisebb forintárfolyam, a jövedéki adó emelése, valamint a visszafogottabb szezonális élelmiszerár-csökkenés jelentős inflációgyorsulást hoztak. A magas maginfláció pedig tartósnak tűnő hatásokat is tükröz, így várhatóan a monetáris politika vitele óvatos lesz az év hátralévő részében.

További információ:

Nyeste Orsolya
orsolya.nyeste@erstebank.hu