Nagy János, makrogazdasági elemző

Ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett ma reggel közzé a KSH. Szeptemberben az ipari termelés volumene 1,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, ami minimálisan kedvezőbb az általunk előrejelzett 2,5%-os csökkenésnél. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a havi index 0,3%-kal csökkent. A termelés az év első kilenc hónapjában 12,8%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH közleménye szerint a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában növekedést mértünk. A legnagyobb súlyú járműgyártás azonban jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.

A visszafogott teljesítmény hátterében döntően ismét az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek, valamint a tavalyi magas bázis vezettek a negatív éves indexhez. Emellett a legnagyobb súlyú hazai alág visszaesése kihathatott pár kapcsolódó terület teljesítményére is.   

Előretekintve sajtóinformációk és magas frekvenciás adatok szerint októberben sem számíthatunk számottevő bővülésre elsősorban a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt. Emellett a külső környezet is egyre kevésbé támogató. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják a termelés bővülését. A cégek rendelései magas szinten állnak, így a kínálat oldali feszültségek enyhülésével ismét számottevően növekedhet a kibocsátás középtávon.

Az iparral szemben a kiskereskedelmi adatok pozitív meglepetést hoztak. Kedvező, hogy havi szinten ismét nőtt a forgalom szeptemberben. Éves összehasonlításban pedig a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 5,8%-kal emelkedett, meghaladva a 4% körüli várakozást. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 8,4%-os volt az éves naptárhatástól megtisztított volumenindex.

Bár az adat pozitív meglepetést hozott, a lényegi tendenciák nem változtak meg. A gazdaság nyár eleji újbóli megnyitását követően a fogyasztás szerkezete némileg megváltozott, mivel a háztartások jövedelmüket inkább szolgáltatásokra költötték, mint árucikkekre. A kiskereskedelmi forgalom így még mindig nem érte el teljesen a járvány előtti szintjét. Mindenesetre a fogyasztás bővülését dinamizálhatja egyrészt a bérek növekedése, másrészt a következő félévre előirányzott, nagy volumenű kormányzati transzfercsomag is.

További információ:

Nagy János
janos.nagy@erstebank.hu