• Az ügyfélhitelek állománya 10 milliárd euróval nőtt az előző év vége óta

• A kezelt vagyon értéke átlépte a mérföldkőnek számító 100 milliárd eurót 

• Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1 – pro forma) 18,2 százalék

• A banki különadók összesen 283,9 millió eurót tesznek ki

Az Erste Csoport jó működési teljesítményt nyújtott 2025 első kilenc hónapjában. Az elsődleges piacok csökkenő kamatszintjeinek ellenére a nettó kamatbevétel a harmadik negyedévben három százalékkal 5,76 milliárd euróra emelkedett (2024. 1-9 hónap: 5,59 milliárd euró). Ezt elsősorban a lakossági és vállalati szegmens erőteljes növekedése vezérelte. A hitelállomány 4,5%-kal, közel 10 milliárd euróval nőtt az előző év végéhez képest, 228,0 milliárd euróra (2024. december: 218,1 milliárd euró), főként a növekvő keresletnek köszönhetően Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában. Emellett a lakáshitelek is lendületet vettek minden piacon a harmadik negyedévben. A betétállomány 2,5%-kal, 247,8 milliárd euróra nőtt az első kilenc hónapban (2024. december: 241,7 milliárd euró). A nettó díj- és jutalékbevétel 8,4%-kal, 2,34 milliárd euróra nőtt (2024. 9 hónap: 2,16 milliárd euró), az értékpapír-üzletág Ausztriában és Magyarországon különösen erős növekedést mutatott. Az itt végrehajtott stratégiai kezdeményezések, mint például az értékpapír megtakarítási programok egyszerűsített hozzáférésének bevezetése, hatékonynak bizonyultak. A befektetési termékek iránti erős keresletnek és célzott akvizícióknak köszönhetően az Erste Asset Management kezelt vagyona először haladta meg a 100 milliárd eurót a harmadik negyedév végére.

A működési bevétel 3,2 százalékkal nőtt az első háromnegyedévben, elérve a 8,59 milliárd eurót (2024. 9 hónap: 8,32 milliárd euró), míg az működési eredmény stabil maradt 4,52 milliárd eurón, ami 0,2 százalékos növekedést jelent (2024. 9 hónap: 4,51 milliárd euró). Ennek oka a személyi jellegű költségek inflációval összefüggő növekedése és az informatikai beruházások folytatása volt. A költség-bevétel arány 47,4 százalék volt, ami az 50 százalékos célérték alatt maradt. A kockázati költségek alacsonyak maradtak, az átlagos bruttó ügyfélhitelek 19 bázispontján, összesen 318,5 millió eurót tettek ki (2024. 9 hónap: 211,5 millió euró). A banki különadók éves szinten 46,6 százalékkal emelkedtek, elérve a 283,9 millió eurót (2024. 9 hónap: 193,6 millió euró), elsősorban az osztrák bankadó jelentős növekedése miatt. Összességében az Erste Csoport 2,57 milliárd eurós nettó nyereséget ért el 2025 első három negyedévében (2024 9 hónapja: 2,52 milliárd euró), a ROTE (return on tangible equity) pedig 16,8% volt. Az elsődleges tier 1 -es alaptőkeráta (CET1 - pro forma) 18,2 százalékra emelkedett, ami erős működési teljesítményt jelez. A kedvező kamatkörnyezet és ügyfélállomány erőteljes növekedése miatt az Erste Csoport megemelte a nettó kamatbevételre vonatkozó előrejlezését, és már több mint 2 százalékos növekedéssel számol. A tőkeelátottságra vonatkozó előrejelzést is emelte, a CET1 mutató várhatóan az év végére eléri a 18,5%-ot, feltéve, hogy addig nem történik meg a Santander Bank Polska felvásárlásából eredő első konszolidáció.

Peter Bosek, az Erste Csoport elnök-vezérigazgatója: így nyilatkozott:  “Folytattuk ügyfélkapcsolataink sikeres bővítését a harmadik negyedévben. Startégiai kezdeményezéseink eredményeket hoznak, és egyre több és több ügyfelet sikerült fenntartható módon bevonni értékpapír-megtakarítási programokba és más befektetési lehetőségekbe, különösen Ausztriában és Magyarországon. Most először sikerült túllépnünk a 100 milliárd eurós határt a kezelt vagyonban. Kiemelkedő eredményeink megerősítik, hogy Közép- és Kelet-Európa továbbra is Európa növekedési motorja.“ 

Stefan Dörfler, Stefan Dörfler, az Erste Group pénzügyi igazgatója hozzátette: “Erős működési teljesítményünk és a tőkestruktúra optimalizálása jelentősen növelte a saját tőke arányát. Ez kiváló alapot teremt a lengyelországi tervezett tranzakció önerős finanszírozásához.”

2025. szeptember 9-én az Erste Csoport versenyjogi engedélyt kapott az Európai Bizottságtól a Santander Bank Polska 49%-os irányító részesedésének tervezett felvásárlására. A Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Komisja Nadzoru Finansowego, KNF) jóváhagyása még függőben van. A jóváhagyás függvényében a tranzakció várhatóan 2025 vége körül zárul.

***

A 2025 január-szeptemberi pénzügyi eredményeket a 2024 január-szeptemberi adatokkal, a mérleg tételeinél pedig a 2024. szeptember 30-i adatokat a 2024. december 31-i pozíciókkal vetjük össze.

A működési bevétel növekedésének hátterében az ügyfélállomány bővülése  áll

A nettó kamatbevétel 5761 millió euróra nőtt (+3,0 százalék; 5591 millió euróról), elsősorban Csehországban, Romániában és Szlovákiában, a hitelállomány növekedése és az ügyfélbetétekhez kapcsolódó alacsonyabb kamatköltségek miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 2340 millió euróra emelkedett (+8,4 százalék; 2158 millió euróról). Minden elsődleges piacon és bevételi kategóriában növekedés volt tapasztalható. A nettó kereskedési eredmény 231 millió euróra csökkent (428 millió euróról); a valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredménye 58 millió euróra emelkedett (-70 millió euróról). E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 8587 millió euróra emelkedett (+3,2 százalék; 8319 millió euróról).

A költség/bevétel ráta a várakozásoknak megfelelően alakul 

Az általános igazgatási költségek 4068 millió euróra nőttek (+6,8 százalék; 3809 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 2449 millió euróra emelkedtek (+5,6 százalék; 2318 millió euróról), elsősorban a kollektív béremelési megállapodások következtében. Az egyéb adminisztratív költségek 1206 millió euróra nőttek (+11,1 százalék; 1086 millió euróról). Mindeközben az egyéb adminisztratív költségekhez tartozó betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások – amelyeket többnyire már előre elszámoltak a teljes 2025-ös évre - 59 millió euróra csökkentek (72 millió euróról), az IT költségek 530 millió euróra nőttek (451 millió euróról). Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 413 millió euróra emelkedett (+2,0 százalék; 405 millió euróról). Összeségében, a működési eredmény mérsékelten, 4519 millió euróra nőtt (0,2%; 4510 millió euróról), a költség/bevétel ráta 47,4 százalékon állt (45,8 százalékról).

A kockázati költségek továbbra is alacsony szinten vannak

A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés („kockázati költség”) -318 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományához viszonyítva 19 bázispontot tett ki (az előző évi -211 millió euró és 13 bázispont volt). A hitelekkel szemben elsősorban Ausztriában volt nettó céltartalékképzés. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta 2,5 százalékra javult (2,6 százalékról). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 73,7 százalékra emelkedett (72,5 százalékról).

Jelentős növekedés a banki különadóknál

Az egyéb működési eredmény -212 millió eurót tett ki (-289 millió euró után). A szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulások – amelyeket már a teljes 2025-ös évre elszámoltak  – 15 millió euróra csökkentek (28 millió euróról). A bankokat terhelő különadók - amelyeket jelenleg négy elsődleges piacon kell fizetni – azonban emelkedtek. A 284 millió eurós (194 millió euró előző évi után) összeg az egyéb működési eredményben jelenik meg. Ebből 141 millió euró (előző évben 137 millió euró) kapcsolódott Magyarországhoz. Ausztriában a bankadó 102 millió euróra nőtt (30 millió euróról) egy átmeneti adóemelés miatt, Romániában pedig 41 millió euró volt (27 millió euró után).  A szlovákiai 50 millió eurós bankadó (74 millió euró után) a jövedelemadók sorában szerepel.

Az eredményt terhelő adók 815 millió eurót tettek ki (817 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 596 millió euróra csökkent (653 millió euróról) a takarékpénztárak alacsonyabb nyereségessége miatt. Az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény 2566 millió euróra nőtt (+2,0 százalék, 2516 millió euró után).

A jó működési teljesítmény hozzájárul a magasabb CET1 rátához

A saját tőke – AT1 tőkeinstrumentumok nélkül – 30,1 milliárd euróra nőtt (28,1 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek (Capital Requirements Regulation) megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, fokozatosan bevezetett) 26,4 milliárd euróra nőtt (24,0 milliárd euróról), a szavatoló tőke pedig 34,8 milliárd euró volt (30,9 euróról). Amíg az adatokban az első félévi időközi nyereség elszámolása megjelenik, addig a harmadik negyedévi nem. A teljes kockázati kitettség (a kockázattal súlyozott eszközök, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat – a CRR szerint fokozatosan bevezetett) 151,1 milliárd euróra csökkent (157,2 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1, fokozatosan bevezetett) 17,5 százalékon állt (15,3 százalék után), a teljes tőkemegfelelési mutató pedig 23,0 százalékra emelkedett (19,7 százalék után).

A mérlegfőösszeg 362,9 milliárd euróra nőtt (+2,6 százalék; 353,7 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 25,3 milliárd euróra nőttek (25,1 milliárd euróról), a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya 24,0 milliárd euróra mérséklődött (27,0 milliárd euróról). Az előző év végéhez képest az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 228,0 milliárd euróra nőtt (+4,5 százalék; 218,1 milliárd euróról), a legdinamikusabban Közép- és Kelet-Európában, különösen a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 15,8 milliárd euróra csökkent (21,3 milliárd euróról). Az ügyfélbetétek állománya – leginkább Csehországban – 247,8 milliárd euróra bővült (+2,5 százalék; 241,7 milliárd euróról). Ezt elsősorban az elsődleges betétállomány (lakossági ügyfelek, kkv-k és takarékpénztárak) emelkedése okozta. A hitel/betét ráta 92,0 százalékon állt (90,2 százalék után).

Előrejelzés 2025: megemelt várakozások

Az első háromnegyed év kedvező üzleti fejlődése nyomán az Erste Csoport ismét javította a 2025-ös pénzügyi kilátásokat. A nettó kamatbevétel növekedését most több mint 2 százalékra teszi 2025-ben (szemben az eddig várt kissé magasabb értékkel), a költség/bevétel arány pedig várhatóan 48 százalék körül lesz (az 50 százalék alatti helyett). Továbbá az Erste Csoport arra számít, hogy a CET1 ráta 2025 végére meghaladja a 18,5 százalékot (a Santander Bank Polska első bekonszolidálása előtt). Minden más feltételezés – amelyek nagy részét már egy negyedévvel ezelőtt javították – változatlan marad.

Összességében az Erste Csoport jelenleg 15% százalék feletti ROTE (Return On Tangible Equity) elérését várja, a hitelállomány és az eredménykimutatási (P&L) kedvezőbb alakulásának köszönhetően. Ez az ambíció a következő fő feltételezésekre épül. Először is, a makrogazdasági környezet, elsősorban a reál GDP növekedése, az Erste Csoport hét elsődleges piacán (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Horvátország és Szerbia) továbbra is robusztus marad. A 2025 első háromnegyedévében szinte az egész csoportra kiterjedő jó növekedési dinamika alapján az Erste Csoport erőteljes, mintegy 5 százalékos hitelnövekedésre számít 2025-ben. Másodszor, a működési eredmény nagyjából változatlan marad, vagy akár mérsékelten emelkedik 2024-hez képest, mivel a nettó kamatbevétel az előrejelzések szerint várhatóan több mint 2 százalékkal fog növekedni 2025-ben (szemben a korábban előre jelzett kissé magasabb értékel), a díj- és jutalékbevétel 5 százalék feletti ütemben emelkedik, a nettó kereskedési és valós érték eredmény hasonló bevételi hozzájárulást produkál, mint 2024-ben, a működési költségek várhatóan 5 százalék körül emelkednek. Ebből következően a költség/bevétel arány 48 százalék lehet (szemben a korábban várt 50 százalék alatti értékkel). Tekintettel a 2025 első háromnegyed évének kedvező hitelkockázati teljesítményre, az egész éves kockázati költségekre vonatkozó 20 bázispont körülire mérsékelt előrejelzés megerősítést nyert. Emellett a szabályozói költségek, amelyek magukban foglalják betétbiztosítási és szanálási alapokba fizetendő hozzájárulásokat, a banki terheket – például a bankadókat és pénzügyi tranzakciós illetékeket, valamint az ágazatspecifikus extraprofitadókat – és a felügyeleti díjakat, összességében várhatóan emelkedni fognak a bejelentett osztrák, és a 2025 második félévétől kezdődő román bankadó emelés miatt.

A kiemelkedő nyereségességre és a vártnál gyorsabb tőkefelhalmozás miatt az Erste csoport a CET1 rátája  (pro forma, azaz a harmadik negyedév nettó nyereségével együtt) szeptember végén 18,2%-on állt. Így a Santander Bank Polska 2025 év vége körül várható első bekonszolidálása előtt az év végi mutató több mint 18,5 százalékra várható (szemben a korábbi 18,25 százalékkal).